Nagy Zoltán (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 3. kötet, 1980-1986 (Budapest, 1988)

A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság ítéletét a Pp. 253.§-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. V. 31 308/1981. sz., BH 1983/10. sz. 408.) 8ö. /. Határozatlan idejű szerződéses jogviszonyban álló vállalkozót vagy termelő vállalatot terhelő energiaár-emelkedés olyan körülménynek minősíthető, amely alapot nyújt a szerződés bíróság által való módosítására [Ptk. 241. §]. II. A szerződésnek visszamenőleges hatállyal való módosítására a bíróságnak sincs törvényes lehetősége (Ptk. 241. §). (Legf. Bír. Gf. III. 30 294/1985. sz., BH 1986/8. sz. 331.) 81. A felek közös akaratnyilvánítással a szerződésnek bíróság által megállapított feltételeit is bármikor módosíthatják [Ptk. 240. §, Pp. 148. § (2) bek.]. A felperes póthatáridő megállapítása és késedelmi kötbér megfizetése iránt indított keresetet az I. r. alperes ellen. Az I. r. alperes a késedelemért felelős gyártó céggel, a II. r. alperessel szemben ugyancsak keresetet terjesztett elő, melyet az első fokú bíróság a folyamatban levő perhez egyesített. A II. r. alperes a felperes kereseti köve­telését elismerte, majd a peres felek egyezséget kötöttek, amelyben a II. r. alperes vállalta, hogy a felperes részére 34 133 Ft késedelmi kötbért megfizet, és a perbeli terméket az 1985. III. negyedévi póthatáridőre leszállítja. \ Az első fokú bíróság végzésével az egyezséget jóváhagyta. i A végzés ellen a felperes fellebbezett, a végzés hatályon kívül helyezését és az első fokú bíróságnak a per további tárgyalására és érdemi döntés meghozatalára történő utasítását kérte. Előadta, hogy a póthatáridőre vonatkozó egyezségi nyilatkozatot a körülmények kellő ismerete nélkül tette meg, a II. r. alperes ugyanis korábban vállalta, hogy a megrendelt terméket 1985. májusában leszállítja. A fellebezés nem alapos. A felek a perben egyező akaratnyilatkozattal rendezték a jogvitát, és azt a bíróság végzésével jóváhagyta. Az egyezség jóváhagyásának megvoltak a Pp. 148. §-ának (2) bekezdésében írt feltételei, az megfelelt a jogszabályoknak és a felek méltányos érde­keinek. A törvényi feltételek hiányára a felperes maga sem hivatkozott. A peres felek közös megegyezéssel bármikor jogosultak a bírói döntéstől eltérő határidőben megállapodni, melynek megsértéséért a szerződésszegés szabályai szerint felelnek (Ptk. 240. §). Mivel az első fokú bíróság mind alakilag, mind tartalmilag megfelelő egyezséget hagyott jóvá, a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján — figye­lemmel a 259. §-ára — a jóváhagyó végzést helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. I. 30 528/ 1985. sz., BH 1986/9. sz. 375.) 82. Az a tény, hogy a mezőgazdasági termékértékesítési szerződés kötelezettje a terméket a szerződésben kikötött ártól eltérően a megrendelő újabb árajánlatának megfelelően számlázza, a szerződés módosításaként értékelhető [Ptk. 216. § (1) bek.. 240. § (1) bek., 418. § (2) bek.]. A felek között létrejött mezőgazdasági termékértékesítési szerződésben a felperes 200 q első osztályú étkezési mák szállítását, az alperes pedig az átvételét és az ellenér­téke megfizetését vállalta a közösen kialakított 65 Ft/kg vételáron. A felperes által a szerződéses határidőben leszállított étkezési mákért azonban az alperes csak 30,40 Ft/kg vételárat fizetett. Ezért a felperes a keresetében további 680 069 Ft ellenérték megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Elismerte, hogy a szerződésben 65 Ft/kg 77

Next

/
Thumbnails
Contents