Nagy Zoltán (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 3. kötet, 1980-1986 (Budapest, 1988)

Az első fokú bíróság elfoglalt jogi álláspontjára tekintettel érdemben nem vizsgálta a szerződés módosításának feltételeit és körülményeit. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az ítéletet a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az első fokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Gf. V. 31 059/1982. sz., BH 1984jó. sz. 231.) 79. Anyaghiányra utaló alvállalkozói akadályközlés nem alapozza meg a generálkivitelezőnek arra irányuló keresetét, hogy a megrendelővel kötött szerződést a bíróság módosítsa (Ptk. 241. §). A generálkivitelező felperes kereseti kérelmében azt kérte, hogy a megrendelő alperessel az 1978. február 2-án 70 603 235 Ft vállalati összeggel kötött szerződést, melynek már megváltoztatott teljesítési határideje 1981. július 31. volt, a bíróság a Ptk. 241. §-a alapján módosítsa és 1983. október 31-i határidőt állapítson meg. Kereseti kérelmét azzal indokolta, hogy a szerződés tárgyát képező irodaháznak a szerződés szerinti első 5 szakasza elkészült, a 6. szakasz is 90 00 0C0 Ft értékben készen áll, az épület tehát befejezési stádiumban van, csupán az alvállalkozói anyaghiány miatt akadályt közöltek. Ezen akadályok miatt a felperes a korábban módosított teljesítési határidőre az irodaház kivitelezését önhibáján kívül nem tudja befejezni. Az első fokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolásában kifejtette, hogy — amint az a GKT 82/1973. sz. állásfoglalásból kitűnik — a bíróság a gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződéseit a Ptk. 241.§-ának a feltételei mellett abban az esetben is módosíthatja, ha a szerződéskötési kötelezettség nem áll fenn, és a felek sem vetették magukat alá a bírósági eljárásnak. Ezen állásfoglalásra figyelemmel érdemben vizsgálta a felperesi kereseti kérelem megalapozottságát, melyet azonban nem talált alaposnak, mert a felperes által felhozott az a körülmény, hogy az alvállalkozói anyaghiány miatt nem tettek eleget szerződéses kötelezettségeiknek, a felperes terhére lényeges jogos érdeksérelemnek nem tekinthető. A hatályos jogszabályok ugyanis lehetővé teszik, hogy az alvállalkozóival szemben késedelmes teljesítésük esetén kötbért és kárigényt érvényesítsen és azt is, hogy az alperes által követelt kötbért és kártérítést saját vétlenségének bizonyítása mellett az alvállalkozóira hárítsa. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. A fellebbezés nem alapos. A felperes kereseti kérelmének elbírálásánál —minthogy az a Ptk. 241. §-án alapszik —, a GKT 82/1973. sz. állásfoglalásban kifejezésre jutott bírósági gyakorlatból kell kiindulni, mert szerződéskötési kötelezettség nem áll fenn, és a felek nem vetették magukat alá a bírósági eljárásnak. A bírósági gyakorlat szerint azonban a Ptk. 241. §-a csak akkor alkalmazható, ha kivételes feltételek állnak fenn. A kivételes feltételeket pedig a jogszabály abban határozza meg, hogy a felek tartós jogviszonyában a szerződés megkötése után olyan körülmény áll be, amely valamelyik szerződő fél lényeges jogos érdekét sérti. Az alvállalkozók késedelmes teljesítése anyaghiány miatt nem tartozik a kivételes feltételek közé, Megalapozott tehát az első fokú bíróságnak az az álláspontja, hogy a felperes jogos érdekét a perbeli esetben az első fokú ítéletben kifejtett okokból lényeges sérelem nem érte. Emellett szól az is, hogy a felperes a szerződésszegés összes következménye alól mentesülhet, ha a saját vétlenségét bizonyítja, és az alvállalkozók is kimentik magukat. 76