Nagy Zoltán (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 3. kötet, 1980-1986 (Budapest, 1988)

a) Ha az új ár rögzített (fix) ár, és a jogszabály másként nem rendelkezik, a szerződést az új áron kell teljesíteni. b) Ha a felek a szerződést a legmagasabb (maximált) áron vagy árhatáron kötötték meg, és ez kerül megváltoztatásra — amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik —, az új legmagasabb (maximált) áron vagy árhatáron kell teljesíteni. c) Ha a felek a szerződést a legmagasabb (maximált) ár vagy árhatár alatt kötötték meg, és a legmagasabb (maximált) ár vagy árhatár változtatásra kerül, — eltérő megegyezés, vagy a jogszabály más rendelkezése hiányában — a felek szerződéskötéskori akaratának feltárásával kell megállapítani, hogy az árat a kikötött összegben vagy a felső árhatár tói való korábbi eltérés arányának megfelelő összegben kell megfizetni. d) Amennyiben a szolgáltatás tárgya nem esik szerződéskötési kötelezettség alá, és a felek a szerződést az új hatósági áron nem kötötték volna meg, a szerződéstől bármelyik fél elállhat. e) Ha a szolgáltatás ára hatósági rendelkezés folytán a szabad árformába kerül — a felek eltérő megegyezése hiányában — a szerződést a kikötött áron kell teljesíteni. Ha azonban a szerződéskötés után bekövetkezett hatósági intézkedés következtében a szerződésnek a kikötött áron való teljesítése népgazdasági érdeket, illetve valamelyik fél lényeges, jogos érdekét sértené, a fél — az egyéb feltételek fennállása esetén — a szerződés módosítása iránt bírósághoz fordulhat. VII. A teljesítési határidő után bekövetkezett hatósági áremelés esetén a késedelmes szállító, illetve vállalkozó az alacsonyabb és a magasabb rögzített (fix) ár közötti különbözetet a megrendelőnek kártérítésként köteles megtéríteni. Késedelmes átvétel esetén az időközben felemelt, tehát a magasabb hatósági árat kell megfizetni. Árcsökkenés esetén a szállító, illetve vállalkozó — tekintet nélkül arra, hogy a késedelem neki felróható-e — csak az alacsonyabb árat számíthatja fel. Késedelmes átvétel esetén a megrendelő az így keletkezett árkülönbözetet, illetve a szállítót, a vállalkozót ért kárt a kártérítés szabályai szerint köteles megfizetni. VIII. A szállítási, illetve a vállalkozási szerződéssel kapcsolatban kifejtett elvek értelemszerűen irányadók — a szóban forgó szerződésekre vonatkozó esetleges külön árszabályozási rendelkezések figyelembevételével — a gazdálkodó szervezetek közötti egyéb szerződésekben foglalt árra is [BH1983/4. sz., GK36.J. 61. A vállalkozót figyelmeztetési kötelezettség terheli a megrendelő olyan utasításával szemben, amely szerint valamely beruházást a környezetvédelem követelményeinek, illetőleg előírásainak mellőzésével kell megtervezni vagy kivitelezni. Ha a megrendelő az utasítását a figyelmeztetés ellenére fenntartja, a vállalkozó a munkát nem végezheti el rBH 1980/4. sz., GK25. sz. állásfoglalás]. 62. Tiltó jogszabály hiánya folytán a jótállásnak a teljesítés után történt vállalása is jogérvényes [Ptk. 248. §]. (Legfi Bír. Gf. IV. 30 385/1984. sz., BH 1986/1. sz. 27.) 63. A jótállás a szavatosságnál szigorúbb kötelezettségvállalás, ezért érvénytelen az a szerződéses kikötés, amely szerint a jótállás teljesítésével felmerülő egyes költségek a vásárlót terhelik [Ptk. 248. § (2) bek., 309. § (1) bek., 314. § (2) bek.]. (Legf. Bír. Eln. Tan. G. törv. 30 658/1984. sz., BH 1986/1. sz. 26. L. 72. sorszám alatt.) 64. A minőségi megvizsgálás legkésőbb nyolc napon belüli megkezdésének és folyamatos elvégzésének kötelezettsége nem vonatkozik a szerződéskötés céljából bemutatott 64