Nagy Zoltán (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 3. kötet, 1980-1986 (Budapest, 1988)

minta megvizsgálására [Ptk. 205. § (1) és (2) bek., 383. § (3) bek., GKT 24/1973. sz.J. Az alperes 1981. szeptember 26. napján — a gyártáshoz szükséges szerszámok 40 000 Ft-ot kitevő költségének megtérítését vállalva — 15,50 Ft/db egységáron 10 000 db kirakati polctartó elemet rendelt a felperestől azzal, hogy a mintadarabokat a teljes mennyiség legyártása előtt mutassa be. A felperes 150 db mintaelemet megküldött az alperes részére, és azt is közölte, hogy a teljes mennyiséget legyártotta. Az alperes akként nyilatkozott, hogy az elszállított termék nem felel meg a kívánt célnak, ezért a 150 db mintapéldány ellenértékét, valamint a gyártáshoz szükséges szerszámok elkészítésére fordított 40 000 Ft-ot kifizeti, a további termékre azonban nem tart igényt. A felperes a keresetében 10 000 db polcíartó elem ellenértéke fejében 155 000 Ft, valamint ennek kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy az alperes mintegy két hétig nem nyilatkozott, ezért a megrendelt termék teljes mennyiségét legyártotta és leszállította. Az alperes szerint a termék hibás, pontatlan kivitelezése folytán nem felel meg a rendeltetési célnak, és az ki sem javítható. Amennyiben a felperes a szerződés szerint jár el, és a gyártást a mintadarabok megvizsgálásáig nem kezdi meg, kára nem keletkezik. Az első fokú bíróság — elfogadva az alperes védekezését — megállapította az alperesnél bekövetkezett érdekmúlást, és a felperes keresetét elutasította. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. A fellebbezés nem alapos. Az első fokú bíróság helytállóan utasította el a felperes keresetét, az ítéletének az indokolása azonban téves. A felperes nem azért nem igényelheti jogszerűen a 10 000 db kirakati polctartó elem átvételét és a 155 000 Ft-ot kitevő ellenérték kifizetését, mert szerződést szegett, hibásan teljesített, továbbá mert az alperesnél érdekmúlás következett be — amit egyébként az alperes sem állított —, hanem mert hiányzott a szóban levő termék gyártására, illetőleg szállítására irányuló érvényes szerződés. A Ptk. 205. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerződés a felek akaratának kölcsönösen egybehangzó kijelentésével jön létre. Előfordulhat, hogy a felek a szerződésben — annak aláírásakor — a termék minőségének, műszaki paramétereinek stb. pontos meghatározása helyett abban állapodnak meg, hogy a szállító egy későbbi időpontban mintát fog bemutatni a megrendelőnek, amelyet az a szükségleteinek kielégítése szempontjából megvizsgál, illetve elfogad. Ilyen esetben valójában az történik, hogy a felek a minőségre vonatkozó megállapodásukat későbbre halasztják, és így a szerződés aláírásakor a rendelés feladásakor vagy annak elfogadásakor a szerződést még nem lehet létrejöttnek tekinteni. Az ilyen szerződéskötésnél a hiányzó lényeges kellékben való megállapodás akkor történik meg, amikor a szállító által a későbbi időpontban bemutatott mintát a megrendelő elfogadja, amiből viszont következik, hogy a szerződés közöttük csak a minta elfogadásának időpontjában jön létre (GKT 24/1973. sz. állásfoglalás). A jelen esetben az alperes (megrendelő) a „megrendelő" levelében félreérthetetlenül kikötötte, hogy a felperes (szállító) a teljes mennyiség legyártása előtt köteles a mintadarabokat bemutatni. Ezt a kikötést a felperes tudomásul vette, amit bizonyít a mintapéldányoknak 1982. február 8. napján történt elküldése. A felperes azonban a gyártással nem várta meg az alperes elfogadó nyilatkozatát, hanem a teljes megrendelt mennyiséget legyártotta. így — tekintve, hogy az alperes a bemutatott minta elfogadása tekintetében nem nyilatkozott — a szerződés létrejöttéhez szükséges egyik 65 5 Gazdasági perek döntvénytára (1980—1986)