Nagy Zoltán (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 3. kötet, 1980-1986 (Budapest, 1988)

alkalmazásának törvényi feltételei. A „biztatási kár" jogunkban kivételes jogintézmény. A jelen perbeli esetben a szerződéssel lekötött mennyiséget meghaladó többlettermelés egy részének átvétele önmagában nem jelentette a teljes megtermett termény átvételére való biztatást. Ismeretes volt a felperes eló'tt a szerzó'désnek az a félre nem érthető rendelkezése, amely szerint az alperes 3000 q kukorica átvételére vállalkozott. Ugyanakkor már a szállítás megkezdése előtt nyilvánvalóvá vált a felperes előtt, hogy a szerződésileg lekötött mennyiséget jóval meghaladó, több mint 5000 q kukoricatermésre számíthat. Ennek ellenére nem kezdeményezte a szerződés módosítását, és máshol sem biztosította a többlet értékesítését. A felperes érvényesíteni kívánt igényét tehát nem lehet önhibáján kívül előállott kárként értékelni. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján a keresetet elutasító, fellebbezéssel támadott első fokú ítéletet helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. II. 30 549/1983. sz., BH1984/12. sz. 504.) 59. Azt a személyt, akit a fél a szerződés megkötésénél keletkezett véleményeltérés egyeztetésén való részvétellel megbíz, a szerződési nyilatkozat megtételével meghatalmazott képviselőnek kell tekinteni [Ptk. 205. § (1) bek., 219. §, 223. § (1) bek.]. (Legf. Bír. Gf V. 31 026/1985. sz., BH 1986/6. sz. 241. L. 8. sorszám alatt.) 1.2.2. A szerződés tartalma és tárgya 60. /. A gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződéseiben az ár, illetve a díj (a továbbiakban: ár) meghatározásának olyannak kell lennie, hogy az ár tekintetében bizonytalanság ne keletkezzék. Az ár meghatározottnak tekintendő, ha azt a szerződés és az árszabályozó rendelkezések alapján a teljesítéskor ki lehet számítani. Ennek az árnak az érvényesítéséhez nincs szükség a felek újabb megegyezésére vagy a szerződés módosítására. II. Ha a szolgáltatás tárgyára a jogszabály rögzített (fix) árat állapít meg, gazdálkodó szervezetek között a szerződés — a felek eltérő megállapodása esetén is — ezen az áron jön létre. Ez az elv érvényesül megfelelően akkor is, ha a rögzített (fix) árat kötelezően meghatározott mértékű felárral növelni vagy ugyanilyen árengedménnyel csökkenteni kell. III. Ha a gazdálkodó szervezetek szerződéskötési kötelezettség alá eső olyan termék (szolgáltatás) árában, amelynek rögzített (fix) ára nincs, nem tudnak megállapodni, az ár kérdésében felmerült vita rendezése céljából gazdasági per indítható. Ha a gazdálkodó szervezetek szerződéskötési kötelezettség alá nem eső olyan termék (szolgáltatás) árában, amelynek rögzített (fix) ára nincs, nem tudnak megállapodni, szerződési ügyben a per csak közös megegyezéssel indítható. IV. Gazdasági perben a bíróság az ár meghatározásánál sem a hatóságilag megállapított legmagasabb árat, illetőleg a hatóságilag megszabott árhatárt, sem pedig a felár vagy árengedmény hatóságilag megszabott mértékét nem lépheti túl, úgyszintén nem alkalmazhat a legalacsonyabb hatósági árnál alacsonyabb árat. V. Ha a szerződés létrejötte — az árban való megegyezés hiánya miatt — ráutaló magatartással sem állapítható meg, de az egyik gazdálkodó szervezet szolgáltatása folytán a másik vagyoni előnyhöz jut, azt — amennyiben az eredeti állapotot nem lehet helyreállítani — visszatéríteni tartozik. VI. Ha a szolgáltatás tárgyának ára a szerződés megkötése és teljesítése közötti időszakban hatósági rendelkezés folytán megváltozik, a következők szerint kell eljárni: 63