Nagy Zoltán (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 3. kötet, 1980-1986 (Budapest, 1988)

Az ítélet ellen a II. r. alperes felllebbezett. A fellebbezés nem alapos. A felperes kereseti kérelme kétirányú volt. Egyrészt a vállalkozó ellen irányult szavatossági javítás, másrészt az üzemeltető ellen a költségek megtérítése iránt. A szakértő a fellebbezési tárgyaláson előadta, hogy kizárásos alapon azt a következtetést tudta levonni, hogy az acéllemez radiátorok lyukadását a szokásos üzemeltetési módtól eltérő, az ivóvízhálózatból végzett indokolatlan mértékű vízutánpótlás által a rendszerbe jutott nagy mennyiségű oxigén okozta. A vizsgálatok eredményeként minden más ok kizárható. A II. r. alperes egyrészt az üzemeltetésre, másrészt karbantartásra vállalkozott. A szerződéssel kapcsolatban kár keletkezett. A Ptk. 310. §-a szerint aki a szerződés hibás teljesítésével kárt okoz, köteles azt megtéríteni. A szakértői bizonyítás szerint a nem megfelelő üzemeltetés folytán a II. r. alperes terhére a kártérítési felelősséget megalapozó jogellenes magatartás és az okozati összefüggés egyaránt fennáll. A további károk elhárításához szükséges intézkedést a felperes építtető tette meg. A Ptk. 484. §-a szerint, aki valamely ügyben más helyett eljár anélkül, hogy arra megbízás alapján vagy egyébként jogosult volna, az ügyet úgy köteles ellátni, amint azt annak érdeke és feltehető akarata megkívánja, akinek javára beavatkozott. A 485. § (1) bekezdése értelmében a más ügyeibe jogosultság nélkül való beavatkozás csak akkor helyénvaló, ha az ügy ura érdekeinek és feltehető akaratának megfelel. A (2) bekezdés pedig többek között úgy rendelkezik, hogy a társadalmi tulajdon védelme érdekében az intézkedésre jogosult személy, széles körben fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása érdekében a tulajdonos vagy más rendelkezésre jogosult személy akarata ellenére is helye van beavatkozásnak. A Ptk. 486. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a megbízás nélküli ügyvivő beavatkozása helyénvaló volt, őt a megbízott jogai illetik, függetlenül attól, hogy beavatkozása sikerrel járt-e. A jogszabályból következik tehát, hogy ha a társadalmi tulajdon védelme, széles körben fenyegető veszély elhárítása végett történik a beavatkozás, még akkor is indokoltnak minősül, ha az ügy urának akarata ellenére történt. A jelen esetben nemcsak a lakók tulajdonában, de a társadalmi tulajdonban lévő épületben és közös részeiben, illetőleg a fűtési rendszerben bekövetkezhető súlyosabb hibák megelőzése érdekében is szükség volt a beavatkozásra. A radiátorok kilyukadása miatt ugyanis további súlyos károk is bekövetkezhettek volna. A fentiek szerint a felperes ténykedése helyénvaló volt. A hibás radiátorok kicserélésével felmerült ellenértéket a felperes kifizette, költségeit jogosan érvényesíthette. A II. r. alperes elévülési kifogása sem alapos. A kifejtettekre tekintettel az első fokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást és vonta le a megfelelő jogi következtetéseket, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. IV. 31 802/1980. sz., BH1982/11. sz. 480.) 10. Ingóra vonatkozó adásvételi szerződésnek nem érvényességi kelléke az írásbeliség, de a gazdálkodó szervezet általános képviseletében eljáró személytől az ilyen ügylet esetében is írásbeli meghatalmazás bemutatását kell megkívánni [Ptk. 223. § (1) bek., 365. § (1) bek.]. (Legf. Bír. Gf. III. 30 815/1980. sz.y BH 1981/11. sz. 463. L. 260. sorszám alatt.) 19 1*