Nagy Zoltán (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 3. kötet, 1980-1986 (Budapest, 1988)

kötelezett írásban értesül arról, hogy a jogosult igényt tart a követelésének kiegyenlítésére; ilyenek az írásbeli felszólítás, keresetindítás. Az említett állásfoglalás azt fejti ki, hogy a jogosult részéró'l történt perbehívás esetében a kötelezett a bíróság közbenjöttével értesül a vele szemben támasztott igényről, így megvalósul a felszólítás, és megszakad az elévülés. Azáltal azonban, hogy a kötelezett a Pp. 54. §-ának (1) bekezdése szerint saját elhatározásából jelenti be a perbe való beavatkozását — még ha azt a bíróság meg is engedi —, nem történik közlés a jogosult részéről, azaz nem valósul meg olyan cselekmény, amelynek eredményeképpen a jogszabály szerint az elévülés megszakad. A perbeli esetben tehát a III. r. alperesnek a Pp. 54. §-ának (1) bekezdése alapján történt beavatkozása ellenére tovább folyt az I. r. alperes vele szembeni követelésének elévülési ideje, és az elévülés 1977. november 2-án be is következett. Az I. r. alperes a keresetét a III. r. alperes ellen 1978. január 12-én, vagyis az elévülés után terjesztette elő, ezért az első fokú bíróság a keresetet indokoltan utasította el. (Legf. Bír. Gf II. 30 254/1978. sz., BH1980/12. sz. 480.) 193. Ha a külkereskedelmi bizományos azáltal okoz kárt megbízójának, hogy a külföldi fél elleni, szerződésszegésből származó igényt elévülni hagyja, a kártérítési kötelezettsége a követelés elévülésének időpontjában válik esedékessé. Ettől kezdve az őt terhelő kártérítés összege után belföldi megbízója részére abban az esetben is évi 15%-os kamatot köteles fizetni, ha a külföldi fél az igény érvényesítése esetén csak ennél alacsonyabb mértékű kamatot lett volna köteles fizetni [32/1967. (IX. 23.) Korm. sz. r.5 23. § (2) bek., 60/1970. (XII. 31.) PM sz. r* 1.§(1) bek.]. Az alperes bizományi szerződés teljesítéseként metanolt importált. Az öt vagonban érkezett küldemény átvételekor a felperes megállapította, hogy a metanol a rendeltetésszerű használatra alkalmatlan, ezért a szavatossági igényének érvényesítésével megbízta az alperest. A kifogásolási eljárás elhúzódása miatt a felperesnek összesen 1 260 000 Ft kocsiálláspénzt ki kellett fizetnie a fuvarozónak, amelynek kártérítés címén történő érvényesítésével ugyancsak megbízta az alperest. A pert megelőzően a rendeltetésszerű használatra alkalmatlan metanol egy részét kárenyhítés keretében belföldön értékesítették, egy másik részét pedig a külföldi szállító visszavette, de elzárkózott a felperes kárának megtérítése elől. Ezért ellene az alperes a külföldi választottbíróság előtt pert indított. A választottbírósági ítélet csak 151 742 Ft kár megfizetésére kötelezte a külföldi szállítót. A megbízó felperes a keresetében 1 267 606 Ft kárnak és ez után az összeg után évi 15%-os késedelmi kamatnak a megfizetésére, valamint a választottbíróság által megítélt összeggel kapcsolatos elszámolás adására kérte kötelezni az alperest. Utóbb a keresetét 828 921 Ft-ra és kamatára leszállította. Az első fokú bíróság az ítéletében az alperest 828 921 Ft-nak és ez után az összeg után évi 15%-os késedelmi kamatnak a megfizetésére kötelezte, az ezt meghaladó kereseti követelés tekintetében pedig a pert megszüntette. Az ítélet indokolása szerint az alperes késedelemmel jelentette be a felperes kártérítési igényét a külföldi szállítónak, ezért az ezzel szemben elévült. Ügyviteli mulasztása miatt köteles tehát a 828 921 Ft-ot megfizetni. A 15%-os késedelmi kamatot pedig az alperes azért köteles megfizetni a kérelme szerinti 4%-os mértékű kamattal szemben, mert önálló kárfelelőssége alapján a belföldi jogviszonyokra irányadó jogszabályok szerint kell helytállnia. Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, annak részbeni megváltoztatásával a késedelmi kamatfizetési kötelezettségének mértékét 4%-ra kérte leszállítani. A fellebbezés nem alapos. 755