Nagy Zoltán (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 3. kötet, 1980-1986 (Budapest, 1988)

149. /. Kijavítással átalakított gépek forgalmi értékcsökkenését nemcsak a használati érték változása idézheti elő, hanem az is, hogy az ilyen típussal szemben a vevők bizalma csökken. II. A bíróság akkor is megállapíthatja mérlegeléssel a szavatossági árleszállítás mértékét, ha jogszabály az űrhatóságot jelöli ki arra, hogy a bíróság megkeresésére szakvéleményt nyújtson [Ptk. 206. §, 41/1979. (XI. 1.) MTsz. r.2115. § (4) bek., 23. §]. Az alperes szállítási szerződés alapján 589 db mezőgazdasági erőgépet szállított a felperesnek. Az erőgépek hűtése a használat során hibásnak bizonyult. A felhasználók és a jótállási szolgáltatásokat végző vállalatok bejelentései alapján a felperes az erőgépek hibájának 30 napon belül történő kijavítására hívta fel az alperest. Az alperes ezekre a felhívásokra nem válaszolt. A felperes 1979. október 27-én jelentette be kijavítási költségigényét, és ekkor fenntartotta kártérítési igényét is, 1979. november 4-én pedig a nála és vállalatainál készletben levő 261 db erőgépet darabonként 521 000 Ft-tal leértékelte. Ennek ellenére az erőgépek iránt a kereslet csekély volt, és azokat csak vontatottan lehetett értékesíteni. A felperes azt kérte, hogy a bíróság a még nem értékesített 48 db erőgép tekintetében a szerződés meghiúsulását állapítsa meg, és 65 159 808 Ft vételárnak, valamint 491 db erőgép vételárának leszállítása folytán 346 604 100 Ft visszafizetésére és 183 729 465 Ft kártérítésnek, valamint 382 358 Ft szakértői díjnak, összesen 595 875 731 Ft megfizetésére kötelezze az alperest. Az alperes védekezésében azt állította, hogy a hibák oka a karbantartással függ össze. Álláspontja szerint a felperes nem bizonyította a szavatossági sorozathiba tényét. A megyei bíróság által beszerzett műszaki szakvélemény szerint az erőgépek poros körülmények között alkalmatlanok a rendeltetésszerű használatra. A hiba kijavítható, de csak a konstrukció változtatásával. Erre alapozva a bíróság megállapította közbenső ítéletében, hogy az alperes hibásan teljesített. Kötelezte az alperest az erőgépek kijavítására azzal, hogy a felperes esetleges kártérítési igénye tekintetében az ítélet jogerőre emelkedését követően további bizonyítást fog elrendelni. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. Arra hivatkozott, hogy a bíróság tévedett, mert a szavatossági igény egységes, a jogalap és az összegszerűség nem választható külön. A Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság ítéletét megváltoztatta. Az alperest kötelezte, hogy a még nem értékesített 48 db erőgépet 30 napon belül javítsa ki, és árleszállítás címén fizessen meg a felperesnek 75 836 000 Ft-ot, valamint ennek kamatát. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. A másodfokú bíróság az árleszállítás mértékét a felperes által alkalmazott mértéktől eltérően 10%-ban határozta meg. Az ítélet indokolása szerint az alperes rendeltetésszerű használatra alkalmatlan erőgépeket szolgáltatott, a minőségi kifogás közlésekor nem vállalta a kijavítást. A felperes viszont a 47%-os árleszállítást az alperes értesítése nélkül hajtotta végre. A hibák miatt a gépek forgalmi értékcsökkenése következett be, mert a felhasználók emiatt vonakodtak az erőgépek megvásárlásától. Kiemelte, hogy az erőgépek műszaki szempontból, 40—50%-ban csökkent értékűek voltak, az átalakítás folytán azonban az erőgépek teljes értékűvé váltak. A jogerős ítélet ellen megalapozatlanság címén emelt törvényességi óvás nem alapos. Az irányadó tényállás szerint az alperes a hibás hűtőkonstrukciójú gépek kijavítását felszólítás ellenére nem végezte el. Még a perben is tagadta, hogy az erőgépeknek javítandó sorozathibája van. A felperes azt követően szállította le a gépek árát, hogy az alperes a javítástól elzárkózott. A forgalmi értékcsökkenést nem zárja ki az a műszaki szakértői vélemény, amely 130