Nagy Zoltán (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 3. kötet, 1980-1986 (Budapest, 1988)

szerint a kijavított gépeknek már használati értékcsökkenése nincs, mert életszerű az a szakértői nyilatkozat is, hogy ilyen — konstrukcióra is kiható — átalakítás után e típussal szemben a felhasználók bizalma csökken. E csökkenés mértékét csak a Pp. 206. §-ának alkalmazásával végzett, minden körülményt figyelembe vevő mérlegeléssel lehet megállapítani. E mérlegelést nem a műszaki vagy árszakértőnek, hanem a szakértők nyilatkozatai alapján a bíróságnak kell elvégeznie. A perbeli termék ugyanis nem olyan szabvány vagy egyéb előírás által minőségi osztályba sorolt termék, amelynél a minimális árengedményt a 41/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet 15.§-ának (4) bekezdése szerint az árhatóságnak kellett volna megállapítania, és nem sértette meg a bíróság e rendelet 23. §-át sem. E rendelkezés ugyanis csak kijelöli az árhatóságot, amelyet a bíróság vagy más hatóság szakvélemény-adás végett megkereshet, de a megkeresést nem teszi a bíróság kötelezettségévé, és nincs olyan jogszabály sem, amely a szavatossági árleszállítás mértékének meghatározása tekintetében a bírói mérlegelést kizárná vagy korlátozná. Ennek megfelelően eljárási szabálysértés nélkül hozta meg a bíróság érdemben is reális döntését. A peradatokon alapuló mérlegeléssel meghozott ítéletet nem lehet megalapozatlannak tekinteni, így nem volt olyan ok, amely az ítélet megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését indokolta volna. Ezekre a körülményekre tekintettel az Elnökségi Tanács a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a törvényességi óvást elutasította. (Eln. Tan. G. törv. 30 037j1982. sz., BH1983/7. sz. 285.) ÍJA. A teljesítés lehetetlenné válása (megtagadása) 150. Ha a gazdálkodó szervezetek közötti szállítási vagy vállalkozási szerződés módosítása vagy megszűnése folytán anyagok, gépek, épületszerkezetek, illetőleg más termékek válnak feleslegessé és a vagyoni vitában az egyik fél keresete folytán a bíróságnak arról kell döntenie, hogy a feleslegessé vált termékek hasznosításáról melyik fél gondoskodjék, a bíróságnak azt kell szem előtt tartania, milyen megoldás mellett lehet az újabb hasznosítást előmozdítani. A döntéssel azt kell elősegíteni, hogy a feleslegessé vált termékek mielőbb felhasználhatók legyenek a népgazdaságban, ezért körültekintő vizsgálatot kell folytatni abban a tekintetben, hogy melyik fél képes a leggyorsabban gondoskodni a feleslegessé vált dolgok (további) hasznosításáról. (BH 1982/6. sz., GKT1/1982. sz.) 151. A teljesítés helyén át nem adott árumennyiség tekintetében nem a hibás teljesítésre, hanem a nem teljesítésre vonatkozó jogi szabályozás irányadó, és a megrendelő a kifizetett ellenértéket a tartozatlan fizetés szabálya szerint követelheti vissza [Ptk. 324. §(1) bek., 361. §]. (Legf. Bír. Gf II. 30 151/1979. sz., BH 1980/7. sz. 253.) 152. Lehetetlenül a szerződés, ha azt a szerződéskötés után bekövetkezett változás miatt csak előre nem látott nehézségek vagy olyan aránytalan áldozat árán lehet teljesíteni, amely a kötelezettől nem várható el [Ptk. 312. § (1) bek., 319. § (2) bek.]. A felperes fizetési meghagyás kibocsátását kérte az alperessel szemben 28 530'Ft és kamatai megfizetése iránt, mert az alperes a számlatartozását a fenti összeggel csökkentetten fizette ki. Az alperes ellentmondása folytán perré alakult eljárásban az alperes vitatta tartozását. Előadta, hogy a felperes számláját azért csökkentette, mert a közöttük érvényes szerződés értelmében a felperes köteles volt a siófoki üdülőjébe be131 9*