Nagy Zoltán (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 3. kötet, 1980-1986 (Budapest, 1988)

ját tekintve az adott esetre is irányadó feltétel szerint őt csupán díjtalan kijavítási kötelezettség terhelte, de nem volt köteles — egyebek mellett — a készülék kicserélésére. Ennek az okfejtésnek az utóbbi része önmagában helytálló. A felperes azonban a keresetét nem a jótállásra, hanem az alperest emellett, de ettől függetlenül terhelő szavatossági kötelezettségére alapította, a vevőnek a nála bejelentett vásárlói kifogását éppen az utóbbi jogcímen találta megalapozottnak. A szavatossági felelősségének fennállását az alperes arra hivatkozva tagadta, hogy a teljesítéskor hibátlan készüléket adott át a felperesnek. Az alperesnek ezt az érvelését azonban önmagában megcáfolja az a tény, hogy hibabejelentés nyomán elvégezte a készülék javítását. Igaz ugyan, hogy a hibát az alperes nem szavatossági, hanem az általa felvállalt jótállási kötelezettség keretében küszöbölte ki, de a javítás díjtalan elvégzésére az alperes még jótállási alapon sem lett volna köteles akkor, ha a hiba oka a teljesítés után keletkezett [Ptk. 248. § (3) bek.]. Következésképpen a készülék — a hiba észlelésének időpontjától függetlenül — már a teljesítéskor is hibás volt, ezért az alperesnek a Ptk. 308. §-a (2) bekezdésében foglaltakhoz képest a Ptk. 305. §-ának (2) bekezdése alapján fennállott a szavatossági felelőssége, mivel hibásan teljesített. Hibás teljesítés esetén a jogosult elállhat a szerződéstől egyebek mellett akkor is, ha rövid idő alatt nem lehetséges a hiba kijavítása [Ptk. 306. § (3) bek.]. A 4/1969. (III. 30.) BkM—KGM—KipM—KkM—NIM sz. együttes rendelet 4. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében az alperesnek a hibát a bejelentésétől számított 30 napon belül el kellett volna hárítania. Minthogy a javítás elvégzését az alperes az előbbi határidőn túl közölte a vevővel, a vevő — a kifejtettek folytán — a szerződéstől való elállását jogszerűen gyakorolta, amit ennélfogva a felperes indokoltan fogadott el, és fizette vissza a vételárat. Ebből következik, hogy annak áthárítása iránt a felperes megalapozottan lépett fel az alperes ellen [13/1978. (III. 1.) MT sz. r. 2. § (1) bek. a) pont]. Következésképpen az előbbiek figyelmen kívül hagyása miatt téves következtetés alapján hozott első fokú ítéletet a felperes megalapozottan támadta meg fellebbezéssel. A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta és az alperest a kereset szerint marasztalta. (Legf. Bír. Gf. I.30 688/1982. sz., BH1984/1. sz. 26.) 141. A hiba felfedezése után a tovább folytatott üzemeltetés folytán szükségessé vált további kijavítási költségek nem tartoznak a jótállási helytállás körébe, ezért a kijavítást végző szervezet az utóbbiak megtérítését követelheti [Ptk. 248. § (1) bek.]. A felperes megrendelő és az alperes szállító szállítási szerződést kötött két darab elektromos targoncára. A felperes 1976. augusztus 16-án átvette a targoncákat, az egyiket 1976. október 19-én üzembe helyezte. Az 1976. október 22-től 1976. november 5-ig üzemelő targonca meghibásodott. Minthogy a szállítási szerződésben az alperes a jótállási szolgáltatások elvégzésére egy szövetkezetet jelölt meg, a felperes a hibát a beavatkozóval táviratilag közölte. A beavatkozó 1976. december 16-án megvizsgálta a targoncát és megállapította, hogy a hiba oka a biztosítólemez gyári szerelési hiányossága volt. A beavatkozó a biztosítólemez- és csapágyhibát jótállási kötelezettsége terhére elismerte, a továbbüzemelés miatt meghibásodott többi alkatrészt azonban e kötelezettsége keretében nem vállalta kicserélni, illetőleg kijavítani. A felperes a kereseti kérelmében az alperes kötelezését kérte a targonca kijavítására, illetőleg kicserélésére. Az alperes azzal védekezett, hogy a jótállási javításokat a beavatkozó végzi és a nevezett jogkörébe tartozik annak a megállapítása, hogy a felmerült hibára a jótállási kötelezettsége kiterjed-e. A jótállást vállaló szövetkezetet perbe hívta, amely a perbe beavatkozott. A per során azt adta elő, hogy a csapágyak 120