Nagy Zoltán (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 3. kötet, 1980-1986 (Budapest, 1988)

fontos értékmérő tulajdonságok tekintetében határértéket adjon. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szabványok a termékeknek minden egyes jellemzőjét előírják, jól­lehet bizonyos nem szabályozott tulajdonságok adott esetben lényegesek lehetnek a termék szerződésszerűségének és felhasználásra való alkalmasságának szempontjából. Ebből pedig következik, hogy a szabványnak megfelelő minőségű termék szolgáltatása önmagában még nem jelenti, hogy egyidejűleg hibátlan teljesítés is történt. A szab­vány ugyanis azt a minőségi minimumot jelenti, amelynek ha a szolgáltatott termék nem felel meg, akkor a hibás teljesítés minden további nélkül megállapítható. Nincs azonban elzárva a hibás teljesítésre hivatkozó fél annak a bizonyítása elől, hogy a szabványnak egyébként megfelelő termék más, a szabvány által nem vizsgált és nem deklarált tulajdonságoknak nem felel meg, és hogy emiatt a szolgáltatás hibás. Minden terméknek ugyanis rendelkeznie kell a teljesítéskor a szerződésben meg­határozott tulajdonságokkal és azokkal a törvényes kellékekkel, amelyek a terméktől az adott körülmények között általában elvárhatók. Eltérő megállapodás vagy tájékoz­tatás hiányában a vetőmagtól elvárható, hogy átlagos agrotechnikai és időjárási körülmények között kikeljen, és megfelelő termést hozzon. A perbeli esetben a fel­peres joggal várta el azt, hogy a kiadott tájékoztatóban közölt, szóban levő vetőmag­fajta az ott írt termesztési javaslatok betartása esetén megfelelő terméseredményt hozzon, hiszen a perbeli tétel 90%-ot meghaladó csírázóképességgel rendelkezett. A perbeli esetben azonban nem a fajta, hanem a leszállított vetőmagtétel volt különösen érzékeny. Kétségtelen, hogy az ún. Cold-test vizsgálatot a korábbi években műszaki adottságok miatt nem végezték el, és hogy az egyelőre a jövőben sem lesz minősítési jellemző, csupán tájékoztatásul szolgál. Nyilvánvaló azonban, hogy ha egy vetőmag tűrőképessége a nemzetközi forgalomban megkívánt 75—80%-os értékkel szemben csupán 10%-os, akkor abból a kívánt termést csak számos kedvező körül­mény együttes hatása esetén lehet elérni. A felek egyező szerződési akarata azonban nem ilyen tulajdonságú vetőmag szállítására irányult, ezért az alperes hibásan telje­sített. Mivel pedig az alperes az átlagos agrotechnikai és időjárási viszonyok között való felhasználásra alkalmatlan termékkel teljesített, a Ptk. 306. §-ának (3) bekezdése alapján köteles a vetőmag ellenértékét a felperes részére visszafizetni. Ilyen tulajdon­ságú vetőmag szállítása esetén ugyanis az optimális időjárás elmaradása és az igen kedvező környezeti viszonyok hiánya már nem tartozik a termelő kockázatának kö­rébe. A felperes a hibás teljesítéssel összefüggő kárának megfizetésére is kérte kötelezni az alperest, az első fokú bíróság azonban — eltérő jogi álláspontja miatt — a kárnak az alperes szerződésszegésével való összefüggése és összegszerűsége tekintetében bizonyí­tási eljárást egyáltalán nem folytatott le. A fentiek következtében a Legfelsőbb Bíróság a felperes szavatossági elállásra alapított keresete vonatkozásában az első fokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, az alperest a hibás vetőmag vételárának vissza­fizetésére kötelezte, míg az ezt meghaladó követelés vonatkozásában az első fokú ítéletet és a szakértői díjat megállapító végzést a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az első fokú bíróságot e vonatkozásban a per újabb tárgya­lására és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Gf. II. 30 097/1982. sz BH1983110. sz. 409.) 128. /. Ha a szabvány rendelkezése értelmében egy alkatrész hibája esetén a többi azonos alkatrészt is kell cserélni, valamennyi kicserélt alkatrészt hibásnak kell tekinteni (Ptk. 306. §). II. A jótállási alap a végtermékért jótállást vállaló gazdálkodó szervezet saját 104

Next

/
Thumbnails
Contents