Nagy Zoltán (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 3. kötet, 1980-1986 (Budapest, 1988)
fontos értékmérő tulajdonságok tekintetében határértéket adjon. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szabványok a termékeknek minden egyes jellemzőjét előírják, jóllehet bizonyos nem szabályozott tulajdonságok adott esetben lényegesek lehetnek a termék szerződésszerűségének és felhasználásra való alkalmasságának szempontjából. Ebből pedig következik, hogy a szabványnak megfelelő minőségű termék szolgáltatása önmagában még nem jelenti, hogy egyidejűleg hibátlan teljesítés is történt. A szabvány ugyanis azt a minőségi minimumot jelenti, amelynek ha a szolgáltatott termék nem felel meg, akkor a hibás teljesítés minden további nélkül megállapítható. Nincs azonban elzárva a hibás teljesítésre hivatkozó fél annak a bizonyítása elől, hogy a szabványnak egyébként megfelelő termék más, a szabvány által nem vizsgált és nem deklarált tulajdonságoknak nem felel meg, és hogy emiatt a szolgáltatás hibás. Minden terméknek ugyanis rendelkeznie kell a teljesítéskor a szerződésben meghatározott tulajdonságokkal és azokkal a törvényes kellékekkel, amelyek a terméktől az adott körülmények között általában elvárhatók. Eltérő megállapodás vagy tájékoztatás hiányában a vetőmagtól elvárható, hogy átlagos agrotechnikai és időjárási körülmények között kikeljen, és megfelelő termést hozzon. A perbeli esetben a felperes joggal várta el azt, hogy a kiadott tájékoztatóban közölt, szóban levő vetőmagfajta az ott írt termesztési javaslatok betartása esetén megfelelő terméseredményt hozzon, hiszen a perbeli tétel 90%-ot meghaladó csírázóképességgel rendelkezett. A perbeli esetben azonban nem a fajta, hanem a leszállított vetőmagtétel volt különösen érzékeny. Kétségtelen, hogy az ún. Cold-test vizsgálatot a korábbi években műszaki adottságok miatt nem végezték el, és hogy az egyelőre a jövőben sem lesz minősítési jellemző, csupán tájékoztatásul szolgál. Nyilvánvaló azonban, hogy ha egy vetőmag tűrőképessége a nemzetközi forgalomban megkívánt 75—80%-os értékkel szemben csupán 10%-os, akkor abból a kívánt termést csak számos kedvező körülmény együttes hatása esetén lehet elérni. A felek egyező szerződési akarata azonban nem ilyen tulajdonságú vetőmag szállítására irányult, ezért az alperes hibásan teljesített. Mivel pedig az alperes az átlagos agrotechnikai és időjárási viszonyok között való felhasználásra alkalmatlan termékkel teljesített, a Ptk. 306. §-ának (3) bekezdése alapján köteles a vetőmag ellenértékét a felperes részére visszafizetni. Ilyen tulajdonságú vetőmag szállítása esetén ugyanis az optimális időjárás elmaradása és az igen kedvező környezeti viszonyok hiánya már nem tartozik a termelő kockázatának körébe. A felperes a hibás teljesítéssel összefüggő kárának megfizetésére is kérte kötelezni az alperest, az első fokú bíróság azonban — eltérő jogi álláspontja miatt — a kárnak az alperes szerződésszegésével való összefüggése és összegszerűsége tekintetében bizonyítási eljárást egyáltalán nem folytatott le. A fentiek következtében a Legfelsőbb Bíróság a felperes szavatossági elállásra alapított keresete vonatkozásában az első fokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, az alperest a hibás vetőmag vételárának visszafizetésére kötelezte, míg az ezt meghaladó követelés vonatkozásában az első fokú ítéletet és a szakértői díjat megállapító végzést a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az első fokú bíróságot e vonatkozásban a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Gf. II. 30 097/1982. sz BH1983110. sz. 409.) 128. /. Ha a szabvány rendelkezése értelmében egy alkatrész hibája esetén a többi azonos alkatrészt is kell cserélni, valamennyi kicserélt alkatrészt hibásnak kell tekinteni (Ptk. 306. §). II. A jótállási alap a végtermékért jótállást vállaló gazdálkodó szervezet saját 104