Nagy Zoltán (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 3. kötet, 1980-1986 (Budapest, 1988)

Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. A fellebbezés alapos. Az első fokú bíróság a Ptk. 301. §-a (1) bekezdésének téves értelmezésével utasította el a felperes keresetét. A jogszabály ugyanis úgy rendelkezik, hogy pénztartozás esetén a kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett a késedelmét kimentette. A késedelmi kamat tehát a pénz használata után járó összeg, minthogy pedig az alperes 25 napig a tévesen átutalt összeg birtokában volt, erre az időszakra 2965 Ft késedelmi kamatot köteles fizetni. A Legfelsőbb Bíróság a fentiekre tekintettel az első fokú bíróság ítéletét a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alkalmazásával megváltoztatta, és az alperest a keresetnek megfelelően 2965 Ft késedelmi kamat megfizetésére kötelezte. (Legf. Bír. Gf. I. 30 203/ 1984. sz., BH 198518. sz. 317.) 122. /. Az építtető nem esik fizetési késedelembe, amíg tételes ellenőrzésre alkalmas részletezésű számlát nem kap a vállalkozótól. II. A jogosulti késesedelem következményein nem változtat az a körülmény, hogy a kötelezett a jogosultat nem sürgette [Ptk. 302. § b) pont, 303. § (3) bek.]. (Legf. Bír. Gf. V. 30 005/1981. sz., BH 1983)3. sz. 131.) 1.7.3. Hibás teljesítés 123. A gazdálkodó szervezetek szállítási és vállalkozási szerződéseinek hibás teljesítése esetén, ha a szerződésszegés következményeként a késedelemre megállapított mértékű kötbér jár, a kötbérfizetés kezdő időpontjának — a legmagasabb mérték elérése szempontjából is — a kifogás közlését kell tekinteni. A késedelemre vonatkozó szabályokban említett „póthatáridő'"-n — hibás teljesítés esetén — a kijavításra, kicserélésre, illetve a munka újbóli elvégzésére vállalt vagy megállapított határidőt kell érteni (BH 1984/5. sz., GK39. sz.). 124. Gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződései hibás teljesítése esetén, ha a jogosult — a Ptk. 306. §-a alapján — eláll a szerződéstől, az ellenszolgáltatás (az ár, illetve a díj) visszatérítésénél időközi árváltozás ellenére is a szerződésnek megfelelően a teljesítéskor fizetett ár, illetve díj összegét kell alapul venni. A jogosult azonban a szavatossági jogának érvényesítésén kívül követelheti a hibás teljesítésből az áremelkedés következtében előállott kárának a megtérítését is (BH 1982/2. sz., GK30. sz.). 125. /. A hibás teljesítéssel okozott kár megtérítése iránti igényt az általános elévülési időn belül lehet érvényesíteni. (I. számú PGEDIII. tétel.) A jogosultnak azonban — ha jogszabály nem tesz kivételt — a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül meg kell győződnie arról, hogy a teljesítés megfelelő-e, és nem késlekedhet az igénye érvényesítésével. Ha a kártérítési igény a szavatossági igénnyel azonos tartalmú, az a szavatossági határidők eltelte után gazdálkodó szervezetek egymás közötti viszonyában általában akkor lehet megalapozott, ha a jogosultat nem terheli mulasztás abban, hogy a hibás teljesítést e határidőkön belül nem ismerte fel, illetőleg ha a kötelezett magatartása vagy egyéb ok folytán a jogosult indokoltan volt olyan feltevésben, hogy a hibás teljesítést orvosolták, vagy orvosolni fogják. II. A jogosult és a kötelezett magatartásának megítélésénél számításba kell venni a gazdálkodó szervezetekkel szemben a szakértelem és a gondosság tekintetében támasztható magasabb követelményeket is. (BH 1985/4. sz., GK41. sz.) 102