Aradi Frigyes (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 2. kötet, 1976-1979 (Budapest, 1982)

alperesnek az az álláspontja, amely szerint az I. r. alperes nem szocialista szervezet és hogy ezért nincs perképessége, mert az 1970. évi 19. sz. tvr. rendelkezéseinek megfelelően egyszerű társaságként gazdálkodik, közös neve alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, tehát mint szocialista szervezetnek perképessége is van. Alap nélkül állította továbbá a IL r. alperes azt, hogy közreműködője, a külföldi vevő nem kapott hatósági engedélyt a naposcsibék behozatalára, és hogy indokoltan, vétlenül állt el a szerződéstől. Mindezeket ugyanis a IL r. alperes a perben nem bizonyította. Az sem helytálló, hogy az I. r. alperes csak a másik perben érvényesített kötbéren felüli kárát követelheti, mert abban a perben az I. r. alperes a saját elmaradt hasznának követelése helyett támasztott kötbérigényt, a jelen perben a felperes kárának áthárítását jelentő kártérítési összegbe a kötbér nem tudható be. Megállapította tehát a bíróság, hogy az alperesek a mezőgazdasági termékértékesítési szerződések megszegésében személyükben vétlenek ugyan, közreműködőjükért azonban felelősséggel tartoznak. Minthogy pedig a II. r. alperes a külföldi közreműködőjét nem tudta kimenteni, az aggálytalan szakvélemény alapján kimutatott kárösszeg megfizetésére közvetlenül a II. r. alperest kellett kötelezni. Az ítélet ellen a II. r. alperes fellebbezett. A fellebbezés alapos annyiban, hogy az első fokú ítélet nem megalapozott. A II. r. alperes tévesen állította a fellebbezésében, hogy az I. r. alperes nem lehet mezőgazdasági termékértékesítési szerződés alanya azért, mert — mint egyszerű társaság — nem jogi személy és nem is szocialista szervezet. Az I. r. alperes szocialista gazdálkodó szervezeteknek — az 1970. évi 19. sz. tvr. (a továbbiakban: Tvr.) rendelkezésének megfelelően alakult — társulása és gazdálkodását közös név alatt folytatja. Az I. r. alperes a Tvr. szerint nem jogi személy ugyan, de a közös név alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, ebből következik, hogy szerződéseket is köthet. Az. egyszerű társaság létesítését a Tvr. 1. §-ának (1) bekezdése kizárólag szocialista gazdálkodó szervezetek számára teszi lehetővé. A Tvr. csak a szocialista szervezeteknek társulási formák között folytatott közös gazdálkodását szabályozza és az 5. §-ában az egyszerű társaság, a 8. §-ában pedig a közös vállalat fogalmát határozza meg. Nem vitatható tehát, hogy a szocialista szervezetnek a Tvr. alapján létesült társulásai maguk is szocialista szervezetek. Attól függetlenül tehát, hogy az egyszerű társaság nem jogi személy, szocialista szervezetnek minősül. így az I. r. alperes köthetett mezőgazdasági termékértékesítési szerződést a felperessel és — az 54/1967. (XII. 17.) Korm. sz. rendelet 4. §-a értelmében — a II. r. alperessel is. A perek egyesítésének nem volt akadálya. Megfelel a tényeknek, hogy az alperesek a szerződésükben érvényességi feltételként kötötték ki a magyar és a külföldi hatósági engedélyek megszerzését. Ezt a kikötést a külkereskedelmi szerződés, valamint a felperes és az I. r. alperes között létrejött szerződés is tartalmazza. A belföldi szerződések ezen kívül a hitellevélnek (akkreditív) a külföldi fél részéről történő megnyitását is érvényességi feltételként szabják meg. A II. r. alperes érdemi védekezése elsősorban az volt, hogy a külföldi vevő a baromfipestis miatt nem kapta meg a vonatkozó behozatali engedélyt, és emiatt a hitellevelet sem nyithatta meg. Nem megalapozott a II. r. alperesnek az első fokú ítéletben azon a címen történt marasztalása, hogy ezt az állítását nem bizonyította. Az első fokú bíróság ugyanis anélkül ho18