Aradi Frigyes (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 2. kötet, 1976-1979 (Budapest, 1982)

zettségeket [1970. évi 19. sz. tvr. 1. § (l)bek., 5. §, 54,1967. (XII. 17.) Korm. sz. r. 4. §1]. A felperes és az L r. alperes mezőgazdasági termékértékesítési szerződést kötöttek 102 000 db exportra szánt naposcsibe szállítására, az alperesek szerződése szerint pedig a II. r. alperes 360 000 db exportrendeltetésű naposcsibe átvételét vállalta, e mennyiséget az I. r. alperes részben a felperessel, részben más szállítókkal kötött szerződésekben biztosította. A II. r. alperes az említett mennyiségű szállításra a külföldi vevővel külkereskedelmi szerződést kötött. A felperesnek a II. r. alperestől származó diszpozíciók alapján közvetlenül külföldre kellett a naposcsibe-szállítmányokat elfuvaroznia. A külföldi vevő 12 000 db naposcsibe leszállítása után elzárkózott a további átvételtől. A felperes a keresetében a vele szerződéses kapcsolatban álló L r. alperessel szemben kártérítési igényt érvényesített. Előadta, hogy a már folyamatban levő keltetésekből származó naposcsibéket belföldön kellett értékesítenie, a további keltetést pedig be kellett szüntetnie. Az ebből keletkezett kárát 218 254 Ft-ban jelölte meg. A felperes ennek az összegnek és kamatának a megfizetésére kérte kötelezni a EL r. alperest. Az L r. alperes a kereseti tényelőadást nem vitatta, arra hivatkozott azonban, hogy megrendelője, a EL r. alperes — külföldi vevőjének elállására hivatkozva — jogosulatlanul állt el a szerződéstől, ezért ellene a felperes által tőle követelt összegű kártérítési keresetet terjesztett elő, amelyet az első fokú bíróság e perhez egyesített. A II. r. alperes vitatta az L r. alperes perképességét és arra hivatkozott, hogy nem szocialista szervezet mezőgazdasági termékértékesítési szerződést nem köthet, így annak megszegése címén kártérítést sem követelhet. Előadta továbbá, hogy az L r. alperessel kötött szerződésben olyan felfüggesztő feltételt alkalmaztak, amely szerint a szerződés a magyar és a külföldi hatósági engedélyektől, továbbá a külföldi szerződő fél által megnyitandó akkreditív vételétől függően érvényes. Minthogy a külföldi vevő — az országában elterjedt baromfipestis miatt — behozatali engedélyt nem kapott és akkreditívet sem nyitott, a szerződés csak a ténylegesen átvett részmennyiségre jött létre. Ezért a további mennyiség átvételének elmaradása nem jelent szerződésszegést, és e címen kártérítés nem követelhető. A II. r. alperes előadta azt is, hogy az I. r. alperes a vele kötött szerződés megszegése címén 137 702 Ft meghiúsulási kötbér iránt már keresetet indított ellene az első fokú bíróságnál, így a jelen perben egyébként is csak a kötbérösszeget meghaladó kárát érvényesíthetné. A maga részéről egyébként az átvétel megtagadásában vétlen, ennek az igazolására vonatkozó iratokat az említett kötbérperben csatolta. Az első fokú bíróság szakértői bizonyítás lefolytatása után megállapította az I. r. alperesnek a felperessel, továbbá a EL r. alperesnek az L r. alperessel szemben 198 282 Ft erejéig fennálló kártérítési felelősségét. Egyben a EL r. alperest közvetlenül a felperes javára, ennek az összegnek és kamatának, valamint 932 Ft előlegezett szakértői költségnek a megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint az első fokú bíróság a nem vitatott tényadatokból megállapította, hogy az át nem vett különbözet erejéig a felek szerződései a megrendelő elállása folytán meghiúsultak. Téves a EL r. 1 A gazdasági társulásokról az 1978. évi 4. sz. tvr. rendelkezik. 17