Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

tartását sürgette. A felperes 1973. augusztus 7-én kelt telexében közölte, hogy az árut szakértővel megvizsgáltatja. Az időközben rendelkezésére bocsátott műszaki dokumentáció alapján az alperes megállapította, hogy a kerítések és kapuk a leírásnak nem felelnek meg, mire 1973. július 12-én az áru elszállítását megszüntette. A felperes által megbízott MERT-szakértő 1973. augusztus 14-én megvizsgálta az árukészletet és megállapította, hogy a nagykapuk vizsgált mennyiségének 5%-ánál a hegesztések elszakadtak, a kiskapuknál beégések és varrathiányok vannak. A primol festék sok helyen levált, és alatta az anyag korrodált. A szakértő megállapította, hogy a nem megfelelő hegesztések, valamint a korrózió miatt a vizsgált áru az export követelményeket nem elégíti ki. A szakértői szemle időpontjáról az alperest nem értesítették, és az elkészült szakvéleményt a felperes 1973. szeptember 27-én megküldte az alperesnek, aki a szakvéleményre hivatkozással 1973. október 3-án kelt levelében a letéti szerződést felmondta, tekintettel arra, hogy a hibás áru állagának megóvását nem tudja biztosítani, egyúttal kérte a már telepeire szállított áru elszállítását. A felperest 1974. február 1-től kezdődően pedig őrzési, illetve letéti díj fizetésére szólította fel. A felperes a felmondást nem fogadta el, mert a jelentéktelen hibákat ki lehet javítani, egyébként is a szerződés lényege nem a letét, hanem a határidőhöz kötött adásvétel volt, az alperes pedig a minőségi kifogással elkésett. A felperes keresetében 1 681 726 Ft és kamatai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadása szerint a komoly mértékű minőségi hibát az elszállítás megkezdésekor észlelte. Az eljárás során ismét meghallgatott MERT-szakértő megállapította, hogy az alapozáshoz felhasznált primol festék felhólyagosodott, levált, és alatta az anyag korrodált, aminek az oka az, hogy a festék felhordása az anyagra nem megfelelően előkészített zsírtalanított felületre történt, ugyanis az anyag alapozási előkészítését csak drótkefével végezték. Esztétikailag kifogásolható, hogy a hegesztés során az elemek nem egy oldalon kerültek rögzítésre, és a hegesztések utáni megmunkálás, letisztítás, köszörülés nincs elvégezve. A kerítéskapuknál és kerítésmezőknél a függőleges tartókat nem egyenlő hosszúságúra szabták le, és ezáltal 10—20 mm méreteltérés mutatkozik. A díszítőelemek elhelyezése sem megfelelő. Ebben az állapotban a kapu és a kerítéselemek nem hozhatók forgalomba. Erre csak teljesen gondos revétlenítés és rozsdamentesítés után, megfelelő technológiai előírások megtartása mellett végzett alapmázolás, továbbá egyes elemek cseréje és újragyártása esetén — amikor az alakhűségi és esztétikai hibákat is kijavítják — van lehetőség. Az első fokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a peres felek között a Ptk. 462. §-ának (1) bekezdésében meghatározott letéti szerződés jött létre azzal, hogy az alperes letéteményes jogosult volt az idegen tulajdonként átvett és kezelt árut értékesíteni és köteles volt a letevő részére az értékesítésből befolyt vételárral elszámolni. A Ptk. 466. §-ának (1) bekezdése szerint a letéteményes a letéti szerződést felmondással megszüntetheti, ha a letét időtartamát nem állapították meg. A (2) bekezdés szerint pedig a letéteményes a dolog visszavételét követelheti a letét időtartamának lejárta előtt is, ha a dolog biztonsága veszélyben van, vagy ha a dolog őrizetét nem foglalkozása körében látja el, és a szerződéskötéssé