Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)
0,5%-a; ellentmondás estében pedig az illetéket — a vitás részt illetően — a b) pont szerint, tehát a peres illetékekre megállapított 3%-os mértékben kell fizetni. A magasabb, peres illeték előírása is arra mutat, hogy a gazdasági per is csak az ellentmondással megtámadott összegre folyik. Az ezzel ellentétes értelmezés nem felelne meg a jogszabály gazdaságpolitikai céljának: a jogosult szocialista szervezet követeléseinek gyors behajtása, a pénzforgalmi zavar, a „kényszeráruhitel", továbbá az adósságállomány továbbgyűrűző hatásának mielőbbi kiküszöbölése és általában a fizetési fegyelem megszilárdítása "érdekének. Más álláspont ugyanis lehetővé tenné, hogy a kötelezett jelentéktelen összegre vonatkozó ellentmondásával a nem vitás — esetleg nagy összegű — követelés erejéig is meggátolhassa a fizetési meghagyás jogerőre emelkedését és ezáltal további fizetési haladékhoz jusson. A kifejtettek szerint tehát amennyiben az ellentmondás egyértelműen a fizetési meghagyásnak csak valamely része (rendelkezése) ellen irányul, a bíróság akkor jár el helyesen, ha az ellentmondással nem érintett részének jogerőre emelkedését és végrehajthatóvá válását állapítja meg, ennek megfelelően az összegszerűséget tartalmazó záradékkal ellátva kézbesítteti a jogosult részére a fizetési meghagyás e végből benyújtott példányát [Pp. 393. § (3) bek.], értesíti a kötelezettet terhelő fizetési meghagyásos illeték összegéről az illetékhivatalt [1/1973. (I. 24.) IM sz. r. 17. § (1) bek.], a keresetlevéllel megindított eljárás szabályait [Pp. 393. § (2) bek.] pedig csak az ellentmondással megtámadott rész tekintetében alkalmazza. Ehhez azonban szükséges, hogy a kötelezettnek a fizetési meghagyás csak valamely részét (rendelkezését) vitató ellentmondásából az is pontosan tűnjék ki, hogy a fizetési meghagyás összegszerűleg mely részét tartja helytállónak. (Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az ellentmondásában tüntesse fel: fizetési meghagyással érvényesített követelésnek mely részében tesz eleget, azt mely összegben ismeri el és fizeti meg a jogosultnak, az ennek megfelelő fizetési meghagyásos illetéket pedig mely összegben fizeti be az illetékhivatalnak.) Az ellentmondás ilyen módja a kötelezettnek is érdekében áll, az illetékekre vonatkozó jogszabály már említett rendelkezésére figyelemmel, amely szerint a fizetési meghagyás alapján az eljárási illetéket a nem vitás részt illetően a peres eljárásra megállapított illetéknek mindössze hatodrészét jelentő mértékben kell megfizetni. (GKT 3/1975. sz., BH 1975/4. sz.) 996. A fizetési meghagyás kézbesítésétől, ha a kötelezett nem teljesít, fizetési késedelembe esik [Ptk. 298. § b) pont, 302. § b) pont, 303. § (3) bek., GKT 4/1973. sz.]. (Legf. Bír. Gf. I. 30 724/1974. sz., BH 1975/5. sz. 233. — L. 133. sorszám alatt.) 997. Ha a banknak a fizetés megtörténtéről szóló értesítése és a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztése keresztezi egymást, az eljárási illetéket a fizetési késedelemben levő kötelezett terhére kell megállapítani [Pp. 386. § (1) bek., 1/1973. (I. 24.) IM sz. r. 16. § (2) bek., 11/1966. (VI. 29.) PM sz. r. 119/A. § (1) bek. c) pont]. (Legf. Bír. Gf. I. 30 566/1974. sz., BH 1975/4. sz. 198. — L. 964. sorszám alatt.) 767