Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

§-ában meghatározott egyesületnek minősül. Ezért az új eljárás során erre nézve tényállást kell megállapítani és amennyiben az alperes nem minősül a Pp. 396. §-ában meghatározott szervezetek egyikének, a Pp. általános szabályai, ellenkező esetben a Pp. XXV. fejezetében foglalt szabályok szerint kell eljárni. A Pp. 129. §-ának (2) bekezdése értelmében az ügynek a járásbírósághoz való közvetlen visszatételének azonban akkor sincs helye, ha a Fővárosi Bíróság azt állapítaná meg, hogy az alperes nem tekinthető szocialista szervezetnek és emiatt nincs hatásköre. Ilyen esetben az eljáró bíróság kijelölése iránt a Pp. 45. §-a értelmében kell eljárni. (Legf. Bír. Gf. IV. 32 382/1973. sz., BH 1974/5. sz. 226.) 990. Szocialista szervezetek között kötbérkövetelés fizetési meghagyással nem érvényesíthető [Pp. 365. § (1) bek., 391. § (1) és (3) bek., 392. § (2) bek.]. A jogosult mezőgazdasági termelőszövetkezet a járásbíróságnál a kötelezettel szemben 25 242 Ft és járulékai erejéig fizetési meghagyás kibocsátását kérte. A kérelem szerint a kötelezett a jogosulttal kötött termékértékesítési szerződésben vállalt kötelezettségének csak részben tett eleget, mert a szerződésben kikötött 1500 q helyett csak 272 q takarmányárpát szolgáltatott, ugyanakkor más vevőknek 4529 q-t értékesített. Az 1228 q hátralék 315 596 Ft vételárának alapulvételével 8%-os, összesen 25 242 Ft meghiúsulási kötbérigényt érvényesített. Az említett összeg, valamint ennek 1973. január 1. napjától a kifizetés napjáig járó 15%-os kamata erejéig a fizetési meghagyás kibocsátását kérte. A járásbíróság a fizetési meghagyást kibocsátotta, amely ellentmondás hiányában jogerőre emelkedett. A jogerős fizetési meghagyás ellen benyújtott törvényességi óvás alapos. A Pp. 365. §-ának (1) bekezdése szerint a szocialista szervezetek egymás közti pereiben a Pp. XXV. fejezetében foglalt rendelkezések (Pp. 365—394. §) szerint kell eljárni. A Pp. 391. §-ának (1) bekezdése értelmében a jogosult a szerződés alapján járó pénzbeli ellenszolgáltatás és járulékai megfizetésére irányuló követelését fizetési meghagyás útján érvényesítheti. Az adott esetben tehát a jogosult kötbérigényének fizetési meghagyás útján való érvényesítésére nincs lehetőség. A jogosult követelése ugyanis nem ellenszolgáltatás, hanem a szerződés alapján az alperes szerződésszegése miatt érvényesített kötbér, amely bírság, illetve kártérítés jellegű. A Pp. 391. §-ának (3) bekezdése szerint a fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelmet a szerződésben kikötött fizetési határidő eltelte után, ilyen határidőre vonatkozó megállapodás hiányában pedig a számla elküldését követő nyolc nap eltelte után lehet előterjeszteni. A jogosult fizetési meghagyás iránti kérelméből a követelés érvényesítésének feltételei nem voltak megállapíthatóak, ennélfogva a járásbíróságnak a fizetési meghagyás kibocsátását a Pp. 392. §-ának (2) bekezdése alapján is meg kellett volna tagadnia. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a fizetési meghagyást hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra és új határozathozatalra utasította (G. törv. IV. 32 088/1974. sz., BH 1975/3. sz. 146.) 991. Szocialista szervezetek közötti fizetési meghagyásos eljárásban az illeték fele összegét kell megfizetni, ha a jogosult a fizetési meghagyás kibocsátása előtt kérelmétől eláll [Pp. 391. § (5) bek., 11/1966. (VI. 29.) PM sz. r. 119/A. § (1) bek. c) pont, 119/B. § (1) bek. a) pont]. 761