Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

A jogosult állami vállalat 471 840 Ft és járulékai erejéig fizetési meghagyás kibocsátását kérte a kötelezett mezőgazdasági termelőszövetkezet ellen azon a címen, hogy a leszállított 14 745 kg pecsenyelibának a számlában feltüntetett ellenértékét a kötelezett nem egyenlítette ki. A fizetési meghagyás kibocsátása előtt azonban a jogosult bejelentette, hogy a kötelezett a tartozását kiegyenlítette, ezért az eljárás megszüntetését kérte. Az első fokú bíróság az eljárást megszüntette és a jogosultat 708 Ft eljárási illeték megfizetésére kötelezte. Végzését azzal indokolta, hogy a jogosult semmiféle bizonyítékot nem csatolt, amelynek alapján a tartozásnak a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem beadása után történt kiegyenlítését, tehát azt lehetne megállapítani, hogy a kötelezett az eljárásra okot szolgáltatott. Az illeték összegét a 11/1966. (VI. 29.) PM sz. rendeletnek a 49/1972. (XII. 31.) PM sz. rendelet 9. §-ával kiegészített 119/A. §-a (1) bekezdésének c) pontja és a 119/B. §-ának (2) bekezdése alapján állapította meg. A jogosult a végzés ellen fellebbezett. Arra hivatkozott, hogy a kötelezett a tartozását a fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelem benyújtása után egyenlítette ki, ezért az illeték megfizetésére nem őt, hanem a kötelezettet kellett volna kötelezni. A kötelezett a fellebbezésben foglaltakra észrevételeket nem tett. A Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság végzésének fellebbezéssel támadott rendelkezését megváltoztatta, a jogosultnak illeték fizetésére kötelezését mellőzte és a kötelezettet 30 Ft illeték megfizetésére kötelezte. Végzését azzal indokolta, hogy az illetékfizetési kötelezettség nem a jogosultat, hanem a kötelezettet terheli, mert a rendelkezésre álló adatok szerint a tartozását a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem benyújtása után egyenlítette ki, ezért a felmerült perköltséget ő köteles viselni (Pp. 78. és 386. §). Az illeték összegét illetően arra utalt, hogy a 15/1971. (IV. 3.) PM sz. rendelettel módosított 11/1966. (VI. 29.) PM sz. rendelet 182. §-ának k) pontja értelmében a bírósági illetéknek 30 Ft-ot meghaladó részét vissza kell téríteni, illetve a feljegyzett illetéknek ezt a részét törölni kell, ha az eljárás megindítása iránti kérelmet, illetőleg a fellebbezést annak érdemi elintézése előtt visszavonták. Az adott esetben is ezt a rendelkezést kell alkalmazni, mert a jogosult a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét annak érdemi elintézése előtt visszavonta. , A Legfelsőbb Bíróság elnöke az első- és másodfokú végzésnek az illetékre vonatkozó rendelkezése ellen a Pp. 270. §-ának (1) bekezdése alapján törvényességi óvást emelt. — A törvényességi óvás alapos. A 49/1972. (XII. 31.) PM sz. rendelet 9. §-a az illetékekről szóló 11/1966. (VI. 29.) PM sz. rendeletet a szocialista szervezetek egymás közötti jogvitás ügyeiben való eljárás illtékére vonatkozó 119/A.—119/D. §-okkal egészítette ki. A kiegészítő rendelkezések azzal vannak összefüggésben, hogy a szocialista gazdasági szervezetek egymás közötti jogvitás ügyeit 1973. január 1-től kezdődően a bíróságok intézik. A szocialista szervezetek egymás közötti jogvitás ügyeiben az eljárási illeték tárgya és mértéke az említett rendelet 119/A. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint, ha a követelést fizetési meghagyás útján érvényesítik, az érvényesített követelés (ellenszolgáltatás) 0,5%-a. Az adott esetben a 471 840 762