Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

az illetéket szerződésenként és — ha nem áll fenn egyetemleges kötelezett­ség — felenként külön-külön kell megállapítani. 1. A Pp. 253. §-ának (3) bekezdése szerint a másodfokon eljáró bíróság az első fokú bíróság ítéletét a fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkére­lem korlátai között változtathatja ugyan meg, de ezeknek a korlátaira te­kintet nélkül határoz — egyebek között — a le nem rótt illeték megfizetésé­ről. Ez azt jelenti, hogy a másodfokú bíróság a felek ilyen irányú kérelme nélkül is határozhat a le nem rótt illeték kérdésében és az első fokon eljárt bíróság ítéletét az illetékre vonatkozó részében hivatalból is megváltoztat­hatja, ha az a fennálló jogszabályi rendelkezéseknek nem felel meg. Különös jelentősége van ennek a szabálynak gazdasági perekben, ame­lyekben az illetéket nem kell leróni és illetékfeljegyzés sincs, hanem az el­járási illeték viseléséről a Pp. 386. §-ának (1) bekezdése értelmében az el­járást befejező határozatban a bíróságnak kell rendelkeznie. Amennyiben az első fokon eljáró bíróság az illeték felől egyáltalában nem rendelkezett, vagy az illetéket nem az illetékekről szóló 11/1966. (VI. 29.) PM számú ren­delet (a továbbiakban: illetékkódex) 119/A. és 119/B. §-ainak megfelelő, ha­nem ennél kisebb összegben állapította meg, az első fokú határozatban meg nem állapított illetéket, illetőleg annak meg nem állapított részét a le nem rótt illetékkel azonosnak kell tekinteni és a másodfokú bírósági határozat­ban ennek viseléséről rendelkezni kell. 2. Az illetékkódex 119/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a szocia­lista szervezetek (Pp. 396. §) egymás közötti szerződésszegésből eredő és egyéb polgári jogi vonatkozású peres ügyeiben [Pp. 365. § (1) bek. b) pont] a bírósági eljárás illetékének alapja a per tárgyának értéke. A gazdasági pe­rekben (Pp. XXV. fejezet) a pertárgy értékét a Pp. 369. §-a szerint szerző­désenként és — ha nem áll fenn egyetemleges kötelezettség — felenként külön kell figyelembe venni. Ebből következik, hogy az illeték megállapítá­sa szempontjából is a különböző szerződési viszonyokból származó követelé­seket — még ha egyetlen keresetlevélben foglaltan érvényesítik is azokat — külön-külön kell figyelembe venni. Ugyancsak külön-külön kell az eljárási illeték fizetése szempontjából számításba venni azokat a pereket, amelyek­nek együttes tárgyalás és eldöntés végett való egyesítését bíróság rendelte el [Pp. 149. § (2) bek., 382. § (2) bek.]. A gazdasági perek gyors elintézéséhez fűződő különös érdekre figyelem­mel rendelkezik a Pp. 374. §-a olyan értelemben, hogy a keresetlevélben csak ugyanabból a jogviszonyból eredő igényeket lehet érvényesíteni, ki­véve ha a különböző jogviszonyokból eredő igények egymással összefügg­nek, vagy a bíróság a különböző jogviszonyokból eredő igények együttes érvényesítéséhez hozzájárult. A különböző jogviszonyokból származó igé­nyek egy keresetlevélbe foglaltan érvényesítését — csakúgy, mint a folya­matban levő perek egyesítését — általában pergazdaságossági szempontok indokolják. Erre mutat az is, hogy a bíróság a folyamatban levő perek egye­sítését akkor rendeli el, ha azok tárgya összefügg [Pp. 149. § (2) bek., 382. § (2) bek.]. Ugyanez a megfontolás vezeti a felperest akkor is, amikor a Pp. 374. §-a alapján két vagy több különböző szerződési viszonyból eredő igényét egyazon keresetlevélben érvényesíti. Különösen gyakori ez a fuva­rozási szerződésekből keletkezett perekben, amelyekben sokszor több külön­böző fuvarozási jogviszonyból eredő igényt egy keresetlevélbe foglaltan ter­jesztenek elő. 743

Next

/
Thumbnails
Contents