Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

Ezért az eljárást megszüntető végzés illetékkiszabást tartalmazó rendelkezését a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helyben kellett hagyni. (Legf. Bír. Gf. I. 30 566/1974. sz., BH 1975/4. sz. 198.) 965. Gazdasági perben, ha az első fokú eljárás illetékmentes, fellebbezési eljárási illeték megállapításának nincs helye [11/1966. (VI. 29.) PM sz. r. 119/A. § (7) bek., 119/C. § (1) bek. a) pont]. A felperes kérelmére kibocsátott fizetési meghagyást az alperes ellentmondással támadta meg és egyben az ügynek az alperes székhelye szerint illetékes járásbírósághoz való áttételét kérte. A bíróság a kérelemnek helyt adott. A felperes fellebbezése folytán a másodfokú bíróság végzésével az első fokú bíróság áttételt elrendelő végzését helyben hagyta, egyben a felperest 4800 Ft fellebbezési eljárási illeték megfizetésére kötelezte. A másodfokú bíróság végzésének a felperest eljárási illeték megfizetésére kötelező rendelkezése ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az illetékekről szóló — többször módosított és kiegészített — 11/1966. (VI. 29.) PM sz. rendelet 119/C. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint nincs helye illeték fizetésének, ha a bíróság a keresetlevelet más bírósághoz, illetve hatósághoz teszi át. A másodfokú bíróság a peres felek között felmerült illetékességi vita folytán csak ebben a kérdésben határozott és a per érdemi elbírálásába nem bocsátkozott. Ennélfogva a hivatkozott jogszabályi rendelkezés értelmében a felperest jogszerűen nem kötelezhette eljárási illeték megfizetésére. Mivel pedig az említett rendelet 119/A. §-ának (7) bekezdése szerint a fellebbezési eljárás illetékének mértéke ,,az első fokú eljárásban irányadó illeték kétszerese", nem volt helye fellebbezési eljárási illeték megállapításának sem. Ez az elv nyilvánvalóan vonatkozik az illetékmentesség valamennyi esetére. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a másodfokú bíróság végzésének a felperest másodfokú eljárási illeték megfizetésére kötelező rendelkezését hatályon kívül helyezte és a felperesnek illetékfizetésre való kötelezését mellőzte. (G. törv. IX. 31 167/1974. sz., BH 1974/11. sz. 449.) 966. Gazdasági perben a fellebbezési bíróságnak, ha az első fokú bíróságot határozatának hatályon kívül helyezése mellett a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja, határozatában a fellebbezési eljárási illeték összegét minden esetben meg kell állapítania azzal, hogy annak viselése felől az első fokú bíróságnak az eljárást befejező határozatában kell rendelkeznie. (GKT 6/1974. sz., BH 1975/1. sz. — L. 985. sorszám alatt.) 967. 1. A gazdasági perben eljáró másodfokú bíróság a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül megváltoztathatja az első fokú bíróság határozatának az illetékre vonatkozó részét, amennyiben az az illeték viselésére kötelezett felet a jogszabály szerint járó illeték összegénél kisebb mértékben marasztalta. 2. Abban az esetben, ha egy keresetlevélben két vagy több szerződésből eredő követelést érvényesítenek, vagy a bíróság két vagy több pert egyesít, 742