Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

bér iránti korábbi perben az alperes — kisebb összegű (esetleg csak néhányszáz forintos) kötbérről lévén szó és nem is számítva arra, hogy a felperes utóbb nagy összegű kártérítési igényt is érvényesíteni fog — nem fordított gondot vétlenségének bizonyítására. Lehetséges az is — különösen minőségi kötbér iránti ügyben —, hogy az alperes a vétlenségét csak hosszadalmas és költséges eljárással szakértő útján tudta volna bizonyítani és erre indítványt azért nem tett, mert maga is úgy találta, hogy az nem állana arányban a fizetendő kötbér összegével. A később indított nagy tárgyértékű kártérítési perben azonban már minden bizonyítékot fel kíván használni. Előfordulhat az is, hogy bár az alperes ilyen bizonyítási indítványt már a kötbéres ügyben is előterjesztett, a bíróság annak az előbb említett okból nem tett eleget; a kártérítési perben azonban ez az aránytalanság már nem áll fenn. (GKT 58/1973. sz.* BH 1973/9. sz.) * Módosította a GKT 3/1978. sz. állásfoglalás, BH 1978/6. sz. 955. Szocialista szervezetek egymás közötti jogvitáiban a bíróság által a felek részére iratok küldése esetén, ha a postára adást követő második nap munkaszüneti napra esik, a postai kézbesítést a rákövetkező munkanapon kell megtörténtnek tekinteni [15/1973. (XII. 30.) IM sz. r. 1. § (2) bek., GKT 4/1973. sz.]. (Legf. Bír. Gf. IV. 30 348/1974. sz., BH 1975/1. sz. 41. — L. 993. sorszám alatt.) 956. A bíróságnak a szerződési árvitában az ellenértéket számszerűleg — és nemcsak az árhatóság elvi tartalmú közlésére utalással — kell meghatározni [Ptk. 398. § (2) bek.]. (Eln. Tan. G. törv. 30 978/1974. sz., BH 1975/2. sz. 83. — L. 245. sorszám alatt.) 957. A kivitelező ellen indított kereset alapján a bíróság ilyen irányú kereseti kérelem nélkül nem határozhat a tervező szavatossági és kártérítési felelőssége tekintetében [Pp. 2. §, 121. § (l)bek., 145. § (1) és (2) bek., 215. §, 44/1967. (XI. 5.) Korm. sz. r. 10. §, 13. §, 10/1968. (X. 10.) ÉVM—KGM—NIM sz. r.-tel közzétett tervezési szerződési alapfeltételek 12. §, GK 3., GKT 29/1973. sz.]. A felperes megrendelő és az I. r. alperes kivitelező között vállalkozási (építési-szerelési) szerződés jött létre egy gyár üzemi csarnokának tetőfedő, hőszigetelő és bádogos munkálatai elvégzésére. Eszerint az I. r. alperes a felperes szerelőcsarnokán 14 000 m2-es területen tartozott a megjelölt munkákat elvégezni. A felperes már a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvben kifogásolta a tetőszigetelési munka hibáit és hivatkozott arra, hogy a tető — korábbi esőzések alkalmával — egyes helyeken beázott. Az I. r. alperes a kifogásokat tudomásul vette és a díjmentes javítást vállalta. Az I. r. alperes vállalása ellenére a javítási munkálatokat nem végezte el, ezért később a tető sorozatosan beázott, és minthogy a felperes ismételten hiába szorgalmazta a tetőjavítási munkák elvégzését, az I. r. alperes ellen keresetet indított, melyben a nevezettet a hibás tetőszerkezet rövid póthatáridőre történő kijavítására kérte kötelezni. 731