Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

A felperes állításait az Építőipari Minőségvizsgáló Intézettől (ÉMI) az eljárást megelőzően beszerzett szakvéleménnyel kívánta bizonyítani. Az ÉMI felülvizsgálta a II. r. alperes által szolgáltatott tervdokumentációt, annak műszaki megoldásait, valamint a csarnok műhelyépületében szemlét tartott, a tetőszigetelésen szúrópróbaszerű feltárásokat végzett. Ez utóbbiak során megállapította, hogy a tervdokumentáció műszaki megoldásától eltérő, szakszerűtlen kivitelezés történt. A tervezett három rétegű kavicsolt lemezfedés helyett az I. r. alperes valójában ún. IPA tetőszigetelést alkalmazott. A tervező II. r. alperes nem adott a tetőszigetelés megváltoztatásához módosított tervdokumentációt. Az eltérésről azonban tudomása volt és az építési naplóban az IPA szigetelés elkezdéséhez tervezői hozzájárulást adott. Ilyen tartalmú tervezői bejegyzés során kizárólag arról intézkedett, hogy mivel az aljzat nem megfelelő, az 5-ös, 6-os mezők aljzatán javításokat kell végezni. A részletesen felsorolt hibák és hiányosságok összegezéseképpen az ÉMI megállapította, hogy az építési munkálatok elvégzése során nem tartották meg mindazokat a feltételeket és követelményeket, amelyeket az IPA szigeteléssel kapcsolatosan kibocsátott A—105/71. számú alkalmassági bizonyítvány tartalmaz. Az első fokú eljárás során az I. r. alperes olyan nyilatkozatot tett, hogy az ÉMI szakvéleményében foglaltakra tekintettel bizonyos javítási munkálatok elvégzését vállalja. Előadta, hogy véleménye szerint a beázásokban tervezési hiba is közrehatott, ezért ennek megvizsgálása érdekében indítványozta a létesítmény generáltervezőjének II. r. alperesként való perbevonását. Előadta továbbá, hogy a tetőtéren más vállalatok is munkát végeztek, amelyek során a szigetelés felülete megrongálódhatott (üvegezési munkák, valamint a ventillátor bekötések miatti áttörések). A tervező vállalat — amelyet a bíróság II. r. alperesként perbevont — előkészítő iratában előadta, hogy a perben szereplő előregyártott vasbeton elemekből álló csarnok tervdokumentációját a Típustervező Intézet által kidolgozott típusterv alapján adaptálta. A típustervben kidolgozott csarnok tetőszerkezetének lejtése 1%-os, amely a szokásosnál kisebb, a szigeteléshez előírt anyagok kellő és szakszerű felhasználása esetén azonban ez a rendeltetésszerű használatot (alkalmasságot) nem befolyásolja. Egyebekben előadta, hogy az I. r. alperes által kezdeményezett tetőszigetelés módosításáról (IPA lemez alkalmazása) tudott, a módosításért azonban (sem a fedésre, sem az azzal összefüggő szerkezetekre) nem vállalt tervezői felelősséget. Az első fokú bíróság az I. r. alperest kötelezte a perbeli szerelőcsarnok tetőfedő, hőszigetelő és bádogos munkálatainak 30 napon belül történő kijavítására és az eljárási költségek viselésére, a II. r. alperessel szemben pedig a keresetet elutasította. Az első fokú ítélet indokolása megállapította, hogy az elvégzett szigetelési és bádogozási munkálatok nem felelnek meg a követelményeknek, mert a tetősíkok tervezett és kivitelezett lejtésviszonyai nem követik a szabványelőírást, a lemezfektetés helytelen technológiával és kedvezőtlen időjárási körülmények között történt, a csatlakozások nem felelnek meg a műszaki előírásoknak, a lefolyók nem biztosítják a csapadékvizek gyors elvezetését, helytelen a tető összefolyó keresztmetszetének leszűkítése is. Egyebekben az ítélet indokolása az ÉMI szakvélemény fent részletezett további megállapí732