Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

952. Ha a jogosult gazdasági perben pénzkövetelésének kamatait nem igényli, a bíróság a kamatok felől a kötelező igényérvényesítés körében sem dönthet. (GKT 106/1973. sz., BH 1973/11. sz. — L. 265. sorszám alatt.) 953. Szerződési vita esetén a diszpozitív jogszabályok, illetőleg a szerződési alapfeltételek diszpozitív rendelkezései a gazdasági perben eljáró bíróságot nem kötik. (GKT 3/1973. sz., BH 1973/5. sz* — L. 244. sorszám alatt.) * Módosította a GKT 2/1978. sz. állásfoglalás, BH 1978/5. sz. 954. Kártérítési perben nem köti sem az alperest, sem pedig a bíróságot a korábban ugyanazon felek között azonos szerződésszegésből eredő kötbér iránti perben hozott határozat. A 10/1966. (II. 14.) Korm. számú rendelet 48. §-a, illetve a 44/1967. (XI. 5.) Korm. számú rendelet 21. §-ra szerint a kötbér és kártérítési felelősség alapja a szerződésszegő fél felróható magatartása. Erre tekintettel felmerül a kérdés, hogy ha a kötelezett bírósági határozat alapján már fizetett kötbért, akkor az ezt követően indított kártérítés iránti perben a felróhatóságot vitatni lehet-e. Az anyagi jogerő mint általános eljárási jogelv [Pp. 229. § (1) bek.] azt jelenti, hogy a keresettel érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ugyanazon felek — ideértve azok jogutódait is — egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék. Az utóbb indított kártérítés iránti perben az első két elem (ugyanazon felek és ugyanazon tényalap) részben megvan, de hiányzik a harmadik elem, az ugyanazon jog. A kötbér és kártérítés iránti jog ugyanis különböző jog. Ebből következik, hogy a kötbér iránti perben hozott határozat anyagi jogereje a később indított kártérítési perre nem terjed ki. Nincs tehát akadálya annak, hogy az alperes a kártérítés iránti perben — a korábban lefolytatott kötbér iránti perben történt marasztalása ellenére — szabadon védekezhessék, új bizonyítékokat jelöljön meg, vagy anélkül is igyekezzék meggyőzni a bíróságot arról, hogy a szerződésszegés neki nem róható fel. Megteheti ezt az alperes még abban az esetben is, ha a kötbér iránti perben fellebbezéssel nem élt. Hasonló a helyzet a bíróság tekintetében is. A bíróságot sem köti tehát az, hogy a kötbér iránti perben a vétkességet megállapította. Ezért a bíróság attól függetlenül, hogy a kötbérperben a vétkesség kérdését már elbírálta, a kártérítési perben is foglalkozik ezzel a kérdéssel. Nincs azonban akadálya annak, hogy a kártérítési perben hozott határozata indokolásában arra utaljon: az alperesnek azt a védekezését, hogy vétlen, ezúttal sem találta alaposnak és így nem tartotta indokoltnak, hogy ebben a kérdésben a kötbérre vonatkozó ítélettől eltérő álláspontra helyezkedjék. A fentiekből következően viszont nincs jogszabályi akadálya annak sem, hogy a bíróság a kártérítés iránti perben a vétkesség kérdését — akár új bizonyítékok alapján, akár anélkül is — a kötbér iránti perben hozott határozattól eltérően ítélje meg. Ez különösen akkor fordulhat elő, amikor a köt730