Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

ítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amilyennel a döntőbizottság nem rendelkezik. így pl. ha az épületbe víz tört be, de nem állapítható meg, hogy a kivitelező a tervdokumentációban előírt valamely munka elhagyásával vagy egyéb módon szerződésszegést követett el. Az első fokú gazdasági döntőbizottság az említett elvnek megfelelően járt el s bizonyítási eljárás eredményeként jogszabálysértés nélkül állapította meg a tervezett kavicsfeltöltés hiányát és az oldalfal szigetelésének hibáját s kötelezte az I. r. alperest a kijavításra. A gazdasági döntőbizottság a bizonyítékokat — ezek között a szakértői vélemény tartalmát is — szabadon mérlegeli, tehát azokat az általános szabálynak megfelelően, a maguk összességében értékeli és meggyőződése szerint bírálja el. Ezzel összhangban új szakértőnek a kirendelésére akkor van mód, ha a beszerzett szakvélemény aggályos [Pp. 182. § (2) bek.]. A jelen esetben a szóban forgó szakterületen feladatszerűen működő intézet kellő megalapozottsággal kiegészített szakvéleménye mellett más szakértő kirendelése nem volt indokolt. Természetesen az I. r. alperes ellenőrző szakértői véleményt beszerezhetett volna, de még a fellebbezéshez sem csatolt olyan bizonyítékot, amelynek figyelembevételével az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet szakvéleményének helyessége tekintetében bármiféle aggály merülne fel. KGD III.—84 701/1972. sz., BH 1973/3. sz. 137. 13. HATÁROZATOK 948. Ha a bíróság szerződési ügynek minősülő gazdasági perben a szerződéskötési kötelezettség vagy a felek alávetésének hiányát állapítja meg, ez egyben a bírósági út hiányát is jelenti, és ezért ilyen esetben a keresetlevelet a Pp. 28. §-a és 130. §-a (1) bekezdésének f) pontja értelmében idézés kibocsátása nélkül el kell utasítania. (GK 4. sz., BH 1973/5. sz. — L. 883. sorszám alatt.) 949. A bíróság a gazdasági pert — tárgyalás kitűzése nélküli eljárásban — a felperesnek a keresettől történt elállása esetében az alperes hozzájárulása nélkül is megszüntetheti. (GKT 4/1974. sz., BH 1974/8. sz., — L. 918. sorszám alatt.) 950. Az alperes által érvényesített beszámítási kifogás — viszontkereset hiányában — csak a felperes követelése erejéig vehető figyelembe, ezt meghaladóan a bíróság megállapítás formájában sem hozhat ítéletet [Pp. 147. § (1) bek., 215. §, 382. § (1) bek., Ptk. 296. §]. (Legf. Bír. Gf. VII. 32 552/1974. sz., BH 1975/7. sz. 330. — L. 936. sorszám alatt.) 951. A jogsértő névhasználat abbahagyására és a további jogsértéstől való eltiltásra irányuló kereset alapján a bíróság nem hozhat névváltoztatásra (toldás használatára) kötelező ítéletet [Ptk. 45. § (3) bek., 82. § (1) bek., 85. § (1) bek. a) és b) pont, 1971. évi III. tv. 14. § (1) bek. a) pont, 30/1971. (X. 12.) Korm. sz. r. 2. §, Pp. 2. § (1) bek., 215. §]. (G. törv. IV. 31 293/1973. sz., BH 1974/4. sz. 168. — L. 16. sorszám alatt.) 729