Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

két nemcsak a kifejezetten műszaki-esztétikai tulajdonságok határozzák meg, hanem az értékesítési lehetőségek is, illetve az a közfelfogás, amellyel a karambolozott kocsinál számolni kell. Ennek megfelelően az egyszer már sérült gépkocsi teljes áron akkor sem értékesíthető, ha azt a piaci viszonyok lehetővé tennék, mert ez a kereskedelemmel szemben támasztott erkölcsi követelményekbe is ütközik. A sérült gépkocsi „erkölcsileg is kopott"-nak számít, amit az értékesítőnek kötelessége az eladásnál kifejezésre juttatni. Csak szakértő meghallgatása útján állapítható meg, hogy a felperes által alkalmazott árleszállítás e követelményeknek mennyiben felel meg. — A fellebbezés — az alábbi értelemben — alapos. Az egyik értékesített járműnél az eljárás adataiból az látszik megállapíthatónak, hogy az Állami Biztosító a javítás költségét az alperesnek tévedésből átutalta, továbbá hogy az alperes ennek fejében a gépkocsi javítását nem végezte el kifogástalanul. Az előbbiek valódisága esetében különösen súlyosan elítélendő az a magatartása, hogy a gépkocsit a vevő részére kiadta. További, a kereseti követelést közvetlenül érintő körülmény, hogy a javítás költségét az alperes a felperes helyett az Állami Biztosítótól felvette és azért nem végzett megfelelő munkát. így a felperes követelése — legalábbis részben — ezen az alapon is megalapozottnak látszik. Az eljárás lényeges szabálya megsértésének minősül, hogy az első fokú bíróság az Állami Biztosítót nem értesítette arról, hogy őt az alperes perbehívta. A Pp. 54. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a perben részt nem vevő szocialista szervezet a per eldöntésében érdekelt, a bíróság őt — szükség esetén — a perről értesíti és tájékoztatja a beavatkozás lehetőségéről. A Pp. 59. §-a szerint pedig a perbehívást az ellenféllel is közölni kell. Az adott esetben a bíróság mind a perbehívottal, mind a perbehívó ellenfelével, vagyis a felperessel szemben a közlést elmulasztotta, holott az Állami Biztosító beavatkozása vagy más minőségben történő meghallgatása az ügy eldöntése szempontjából nélkülözhetetlen. Tisztázni kell ugyanis, hogy a harmadik személlyel kötött szavatossági biztosítási szerződés alapján az értékcsökkenés megtérítésének kötelezettsége fennáll-e, mert ha igen, úgy a felperesnek az alperessel szemben támasztható jogos követelése ennek erejéig értelemszerűen csökken. Mivel a tényállás az Állami Biztosító perbenállása nélkül kellően nem tisztázható, a Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az ügy újabb tárgyalását a Pp. 252. §-ának (2) bekezdése alapján elrendelte. A Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság figyelmét felhívja, hogy a vevők olyan természetű további károsításainak megelőzése céljából, amely a jelen perben is megállapítható, az újabb tárgyalás esetleges további adataival együtt az észlelt tényekről és hiányosságokról az azok megszüntetésére hivatott szerv vezetőjét a Pp. 394. §-a értelmében értesíteni köteles. (Legf. Bír. Gf. VII. 30 962/1973. sz., BH 1974/5. sz. 224.) 939. Gazdasági perben a perbehívásnak a perbehívott személlyel való közlése az utóbbival szemben az esetben is megszakítja az elévülést, ha a perbehívott a perbehívást nem fogadja el. (GKT 98/1973. sz., BH 1973/11. sz. — L.191. sorszám alatt.) 724