Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

bekezdésében felsorolt azok a 300 000 Ft-ot meg nem haladó tárgyértékű perek, amelyek járásbírósági hatáskörbe vannak utalva. Ezek az általános jellegű hatásköri szabályok minden típusú vagy jogcímű gazdasági perre irányadók, hacsak jogszabály kivételt nem állapít meg. Ilyen kivételt tesz a Pp. 366. §-ának (3) bekezdése a honvédelmi vonatkozású perekkel, illetőleg az ott felsorolt szervek vagy azok felügyelete alá rendelt szervezetek pereivel, amelyeket kivesz a járásbíróság hatásköréből és a megyei bíróság hatáskörébe utal abban az esetben is, ha a pertárgy értéke a 300 000 forintot nem is haladja meg. Az említett (2) bekezdésben felsorolt egyéb perekre nézve azonban hasonló kivétel sem itt, sem más jogszabályban nincs. Míg a bírósági hatáskör meghatározása az ügyeknek a különböző bíróságok közötti megosztását jelenti, vagyis a most tárgyalt vonatkozásban azt, hogy milyen ügyben hivatott eljárni a megyei bíróság és milyenekben a járásbíróság, az illetékesség az ügyeknek az azonos hatáskörű bíróságok közötti területi megosztását határozza meg, vagyis az azonos hatáskörű bíróságok közül kijelöli azt, amelyik a konkrét peres ügyben eljár. Valamely bíróság illetékessége alá ennélfogva csak olyan ügy tartozhat, amelyre a bíróság hatásköre kiterjed. Hatáskör hiányában tehát nem lehet valamely bíróságnak illetékessége. Ez kitűnik a Pp. 366. §-ának (3) bekezdéséből is, amely annak ellenére, hogy a 367. § b) pontja honvédelmi vonatkozású ügyekre, a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességét állapítja meg, ezeket a pertárgy értékére tekintet nélkül külön kiveszi a járásbírósági hatáskörből, és ezáltal a kizárólagos illetékességi szabálynak a pertárgy értékétől és a peres fél személyétől független érvényesülésére lehetőséget ad. A külkereskedelmi, a bank- és a hitelviszonyokból keletkezett, valamint a nemzetközi vasúti árufuvarozási szerződésekből eredő perekre nézve a hatásköri szabályok ugyanazok, amelyek a többi gazdasági perben érvényesülnek. Ezért ha ilyen gazdasági perben pl. mezőgazdasági termelőszövetkezet az egyik fél és a pertárgy értéke a 300 000 Ft-ot nem haladja meg, az eljárás a járásbíróság hatáskörébe tartozik arra való tekintet nélkül, hogy a másik fél külkereskedelmi tevékenységet folytató szervezet. A Fővárosi Bíróság a Pp. 367. §-ának a) pontjában megállapított kizárólagos illetékessége ennélfogva külkereskedelmi vonatkozású perben is csak akkor érvényesülhet, ha a gazdasági per egyébként az általános hatásköri szabályok szerint az azonos szintű megyei bíróság hatáskörébe tartozik. Ez a kizárólagos illetékesség a Pp. 366. §-ának (2) bekezdése szerint járásbírósági hatáskörbe utalt ügyekre nem vonatkozik. (GKT 3/1974. sz., BH 1974/8. sz.) 7. A PERTÁRGY ÉRTÉKE 911. Ha árvita kerül a bíróság elé, a per tárgyának értéke a kért, illetőleg az ajánlott árak közül a magasabb. Ami a bíróság elé került árvita esetén a pertárgy értékét illeti, e tekintetben a Pp. 24. §-ának (1) bekezdésében foglalt az a rendelkezés jön figyelembe, amely szerint a pertárgy értékének megállapításánál a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értéke irányadó. Ebből következően a pertárgy értéke árvita esetében a szerződés tárgyának értéke. Ez pedig a szerződés tárgyául szolgáló termék (szolgáltatás) ára, mégpedig a kért, ille703