Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

róság végzésének ama része ellen, amelyben a pernek a Budapesti IV. és XV. ker. Bíróságnál való tárgyalását és újabb határozat hozatalát rendelte el. — Az óvás alapos. A 7/1972. (XI. 28.) IM sz. rendelet 21. §-a úgy rendelkezik, hogy Budapesten a kerületi bíróságok hatáskörébe tartozó gazdasági perekben és nemperes eljárásokban a Pesti Központi Kerületi Bíróság az illetékes. Az alperes mezőgazdasági termelőszövetkezeti közös vállalat, a felperes pedig más szocialista szervezet és a közöttük keletkezett per tárgyának értéke a 300 000 Ft-ot nem haladja meg, ennek folytán a per a járásbíróság hatáskörébe tartozik. Ha tehát a per elbírálása egyébként budapesti kerületi bíróság hatáskörébe tartoznék, ebben az esetben az igazságügyminiszter fent említett rendelete értelmében a Pesti Központi Kerületi Bíróság lenne illetékes. Az óvás tehát indokoltan minősítette törvénysértőnek a Legfelsőbb Bíróság végzésének azt a rendelkezését, amely a pernek a Budapesti IV. és XV. ker. Bíróság előtti tárgyalását rendelte el. A szóban levő perben azonban budapesti kerületi bíróság nem járhat el, mert a per nem szerződésen kívüli kártérítésre irányul és így ebben a perben nem alkalmazható a Pp. 37. §-ának az a rendelkezése, hogy a per a károkozás helyének a bírósága, illetőleg az előtt a bíróság előtt is megindítható, amelynek területén a kár keletkezett. A felperes ugyanis vállalkozási szerződés alapján végzett vállalkozói tevékenységéért az alperes által jogtalanul felszámított vállalkozói díj visszafizetése iránt indított keresetet, ez pedig nyilván nem szerződésen kívüli kártérítés iránti követelés és így a perre a Pp. általános illetékességi szabályai az irányadók. A Pp. 30. §-ának (1) bekezdése szerint a jogi személyek elleni E perekben az általános illetékességet a jogi személy és az annak képviseletére hivatott szerv székhelye egyaránt megalapítja. A felszámoló Pénzintézeti Központ bejelentette és a megyei bíróság mint cégbíróság végzésével bizonyította, hogy a cégjegyzék ,,A" lapjára az alperes székhelyeként F. van bejegyezve, ennek folytán a felperes keresetének elbírálására a Pp. fent említett rendelkezése szerint az F.-i Járásbíróság az illetékes. A Pénzintézeti Központ felszámoló által csatolt szerződés 18. pontjából megállapítható volt ugyan, hogy a felek a Pesti Központi Kerületi Bíróság kizárólagos illetékességét kötötték ki, a Pp-nek az illetékességet alávetés alapján szabályozó 41. §-a azonban a Pp. 365. §-ának (3) bekezdése szerint a gazdasági perekben nem alkalmazható, ezért a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékességét nem lehetett megállapítani. A fentiek alapján az Elnökségi Tanács a Legfelsőbb Bíróság elnöke által emelt törvényességi óvásnak helyt adott, a Legfelsőbb Bíróság végzésének azt a részét, amelyben a pernek a Budapesti IV. és XV. ker. Bíróság előtti újabb tárgyalását rendelte el és e bíróságot újabb határozat hozatalára utasította, a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a pernek a F.-i Járásbírósághoz való áttételét és érdemi tárgyalását rendelte el. (Eln, Tan. G. törv. 32 287/1973. sz., BH 1974/4. sz. 175.) 910. Gazdasági perben a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékessége csak akkor állapítható meg, ha a per egyébként megyei bírósági hatáskörbe tartozik. A gazdasági perekre vonatkozó általános hatásköri szabályokat a Pp. 366. §-ának (1) és (2) bekezdései tartalmazzák. Ezek szerint az ilyen perek általában a megyei bíróságok hatáskörébe tartoznak, kivételek az említett § (2) 702