Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

909. A vállalkozói díj visszakövetelése iránti perben — mint nem szerződésen kívüli kártérítés iránt indított perben — a Pp. általános illetékességi szabályai irányadók [Pp. 30. § (1) bek., 37. §]. A felperes megrendelő által az alperes vállalkozó ellen jogtalanul felszámított 144 918 Ft vállalkozói díj és jár. iránt indított perben a Budapesti IV. és XV. ker. Bíróság a keresetlevelet a Pestvidéki Járásbírósághoz tette át, mert a 48/1953. (X. 6.) MT sz. rendelet alapján a per elbírálására az alperes telephelye szerint illetékes megyei bíróság székhelyén működő járásbíróság illetékes. A Pestvidéki Járásbíróság jogerős végzésében ugyancsak illetékességének hiányát állapította meg, mert az alperes telephelye ugyan Gödöllőn van, de a felperes a Pp. 37. §-ára alapította az illetékességét, minthogy a kár a budapesti IV. kerületi telephelyén keletkezett, ennélfogva a pert a Budapesti IV. és XV. ker. Bíróságnak kell elbírálnia. A Legfelsőbb Bíróság a Pestvidéki Járásbíróság felterjesztése alapján foglalkozott a negatív illetékességi összeütközéssel és eljáró bíróságként a Budapesti IV. és XV. ker. Bíróságot jelölte ki. A Legfelsőbb Bíróság a végzés indokolásában megállapította, hogy a 48/1953. (X. 6.) MT sz. rendelet már nincs hatályban, és így a bíróságok illetékességére a Pp. rendelkezései az irányadók, továbbá hogy a felperes a Pp. 37. §-a alapján a kár bekövetkezési helye szerint illetékes Budapesti IV. és XV. ker. Bíróságot jelölte meg illetékes bíróságként, ezért ez a bíróság eljárási jogszabálysértéssel állapította meg az illetékességének hiányát és tette át a keresetlevelet a Pestvidéki Járásbírósághoz. A Budapesti IV. és XV. ker. Bíróság a keresetlevélnek a Pest Megyei Gazdasági Döntőbizottsághoz való áttételét rendelte el és az iratokat az időközben bekövetkezett szervezeti változás folytán a Pest Megyei Bírósághoz küldte meg. A Pest Megyei Bíróság végzésével a felperes keresetlevelét a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján azzal az indokolással utasította el, hogy az alperes ellen a 14/1971. (III. 27.) PM sz. rendelet 16. §-án alapuló kényszerfelszámolási eljárás indult, így ellene az 1955. évi 21. sz. tvr. 211/C. §-ának (1) bekezdése szerint csak a kényszerfelszámolás keretében lehet követelést érvényesíteni. A Pest Megyei Bíróság végzése ellen a felperes fellebbezést nyújtott be, amelyben a határozat hatályon kívül helyezését és a per érdemi tárgyalásának elrendelését kérte, mert a felszámoló a követelést nem ismerte el, és így kénytelen volt az 1955. évi 21. tvr. 211/E. §-ának (3) bekezdésében előírt 30 napi jogvesztő határidőn belül a bírósághoz fordulni. A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei Bíróság végzését hatályon kívül helyezte, mert az tévesen állapította meg, hogy a kényszerfelszámolás alatt álló alperes ellen csak a kényszerfelszámolás keretében lehet követelést érvényesíteni. Az indokolás utalt az 1955. évi 21. tvr. fentebb már említett 211/E. §-ának (3) bekezdésére és arra, hogy a felszámoló a felperes igényét nem ismerte el, a felperes tehát az erre vonatkozó írásbeli közlés vételétől számított 30 napi jogvesztő határidőn belül keresetet indíthatott. A Legfelsőbb Bíróság a pernek a Legfelsőbb Bíróság korábbi végzésével már kijelölt Budapesti IV. és XV. ker. Bíróság által való érdemi tárgyalását rendelte el. A Legfelsőbb Bíróság elnöke törvényességi óvást emelt a Legfelsőbb Bí701