Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

perest késedelmi kötbér megfizetésére és megfelelő póthatáridőben való teljesítésre kérte kötelezni. A Fővárosi Bíróság végzésében a keresetlevelet a Pest Megyei Bírósághoz rendelte áttenni. Az indokolás szerint az alperes működési köre Pest megye területére terjed ki, ezért a Pp. 30. §-ának (1) bekezdése értelmében a nevezett megyei bíróság illetékes eljárni. Az alperes fellebbezésében kérte az első fokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését és a Fővárosi Bíróság illetékességének megállapítását, mert az alperesnek csupán vállalati elnevezésében szerepel a „Pest megyei'* jelző, működési köre egyébként az ország egész területére kiterjed és a keresetben szereplő, általa kivitelezett létesítmény is Budapesten van. — A fellebbezés alapos. r A Legfelsőbb Bíróság felhívására az alperes eredetiben bemutatta és fénymásolatban becsatolta az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium leiratát, amely szerint az alperes az építési rendelkezések, illetőleg az építőipari kivitelezési jogosultság szabályozásáról szóló 7/1967. (X. 19.) ÉVM. sz. rendelet értelmében az ország egész területén építőipari tevékenységet végezhet. Az első fokú bíróság a Pp. 30. §-a (1) bekezdése utolsó mondatának alkalmazásánál az alperesnek a megyére utaló vállalati elnevezését tekintette irányadónak, de nem győződött meg arról, hogy az alperes működési köre tényleg csak Pest megye területére terjed-e ki. Az említett rendelkezés helyes értelme szerint a Pest megye területén működő vállalat tekintetében a bíróságnak a megye területére kiterjedő illetékességét nem korlátozhatja az a körülmény, hogy a jogi személy székhelye Budapesten van, ami egyébként az vonná maga után, hogy a budapesti székhelyre tekintettel az erre irányadó illetékességi szabály érvényesülne. Ezért mondja ki a 30. § (1) bekezdésének utolsó mondata, hogy ha a jogi személy működési köre Pest megye területére terjed ki, az illetékesség megállapításánál ezt kell alapul venni, vagyis a megye területére illetékes megfelelő bíróságnak kell eljárnia. Ezt az illetékességi szabályt azonban értelemszerűen csak akkor lehet alkalmazni, ha a szocialista szervezet működési köre nem haladja meg Pest megye határait; ha azonban ez más megye területére is kiterjed, a működési kör már nem határozhatja meg a bíróság illetékességét, ilyen esetekben az általános — a székhely szerinti — illetékesség az irányadó. A Pp. 30. §-a (1) bekezdésének utolsó mondatában meghatározott különös illetékesség tehát olyan vállalatokra vonatkozik, amelyek lényegileg Pest megyei helyi szükségleteket elégítenek ki (kommunális stb. vállalatok) és tevékenységük erre a területre korlátozódik. E vállalatoknak alapító szerve legtöbbnyire a Pest megye területén levő valamelyik tanács végrehajtó bizottsága. Minthogy az első fokon eljárt bíróság a most kifejtetteket nem vette figyelembe, jogszabálysértést követett el, miért is fellebbezéssel megtámadott végzését a Pp. 259. §-a, illetve 252. §-ának (2) bekezdése értelmében hatályon kívül kellett helyezni és a Pp. 30. §-a (1) bekezdésének első mondatában foglalt szabály alkalmazásával az alperes székhelye szerint illetékes Fővárosi Bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára kellett utasítani. (Legf. Bír. Gf. IV. 33 320/1973. sz., BH 1974/8. sz. 347.) 700