Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

mázni, ha a pert eredetileg a gazdasági perben hatáskörrel rendelkező bíróság előtt indították meg és ott az alperes érdemi ellenkérelmét már előterjesztette [Pp. 22. §, 28. §, 365. § (1) bek., 366. § (1) és (2) bek., PKT—GKT 2/1973. sz.]. A felperes tervező vállalat 215 509 forintot és kamatait követelte vissza az alperes sportklubtól, mert az a város alatti, vízzel elárasztott pincék felderítési és felmérési munkálataiért a neki járó összegnél többet számított fel. Az alperes mint jogosult viszont fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz és ebben a kötelezettől vállalkozói díj címén 170 319 forintot és jár.-t követelt. Az ügy ellentmondás folytán perré alakult. A két pert a bíróság egyesítette és az egyesített perben felperesként a tervező vállalatot, alperesként pedig a sportklubot jelölte meg. Az egyesített perben a bíróság a felperes kérelmére elrendelte az áttételt a Budapest II—XI—XII. kerületi Bírósághoz azzal az indokolással, hogy az alperes sportegyesület lévén, a Legfelsőbb Bíróság Polgári és Gazdasági Kollégiumai tanácselnöki értekezletének 2/1973. sz. közös állásfoglalása szerint a per nem minősül gazdasági pernek. A Budapesti II—XI—XII. kerületi Bíróság hatáskörének hiányát állapította meg és az iratokat a bíróság kijelölése céljából a Legfelsőbb Bírósághoz terjesztette fel. Ezt azzal indokolta, hogy a Fővárosi Bíróság hatásköre ebben az ügyben a pertárgy értékétől függ és mivel az alperes ellenkérelmét már előterjesztette, a Pp. 28. §-a alapján hatáskörének hiányát a bíróság már nem vehette figyelembe. Az eljáró bíróság kijelölése kérdésében a Pp. 45. §-ának (2) bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság hivatott eljárni. A Fővárosi Bíróság ismertetett álláspontja helyes, mert a PKT—GKT 2/1973. sz. közös állásfoglalás szerint a sportegyesület és a Pp. 396. §-ában említett szocialista szervezet között keletkezett per nem minősül gazdasági pernek, az ilyen perben tehát a Pp. XXV. fejezetében foglalt eljárási szabályokat nem lehet irányadónak tekinteni. Megalapozatlan ezzel szemben a kerületi bíróság álláspontja, amely szerint a Fővárosi Bíróság hatásköre a konkrét esetben a pertárgy értékétől függ. A Pp. 366. §-ának (1) bekezdése szerint a gazdasági perek a pertárgy értékétől függetlenül [a 366. § (2) és (4) bekezdésében foglalt, de itt fenn nem forgó kivételekkel] tartoznak a megyei bíróságok hatáskörébe. A megyei bíróság hatáskörének alapja a Pp. 365. §-ának (1) bekezdése szerint az, hogy szocialista szervezetek egymás közötti pereiről van szó. A kifejtettek szerint az alperes sportegyesület nem minősül szocialista szervezetnek, ezért a hatáskörre nem a Pp. 366. §-a, hanem 22. §-a az irányadó. Az alperes érdemi ellenkérelmének az előterjesztése esetén sem lehet tehát a hatáskör hiányát figyelmen kívül hagyni és nem gazdasági perben a Pp. 366. §-ában meghatározott bíróság eljárási kötelességét megállapítani. Ilyen körülmények között a Legfelsőbb Bíróság a Budapesti II—XI—XII. kerületi Bíróság hatáskörének megállapításával ezt a bíróságot eljáró bíróságként kijelölte (Legf. Bír.Gpk. IV. 30 018/1975. sz., BH 1975/6. sz. 286.) 698