Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

904. Szocialista szervezetek között fizetési meghagyás kibocsátása tekintetében a gazdasági perek hatásköri szabályai az irányadók [Pp. 365. § (1) bek. b) pont, 366. § (1), (2) bek., 391. § (l)bek.]. (G. törv. 30 212/1974. sz., BH 1975/2. sz. 89. — L. 988. sorszám alatt.) 905. A bank által számlaellenőrzési jogkörében visszakövetelési igény érvényesítése a bírósági hatáskör szempontjából szerződés alapján járó pénzbeli ellenszolgáltatás megfizetésére (behajtására) irányuló ügynek minősül [Pp. 365. § (1) bek. a) pont, 366. § (4) bek. b) pont, 7/1972. (XI. 28.) IM sz. r. 17. § (2) bek., 38/1967. (X. 12.) Korm. sz. r. 20. §*] A felperes Bank a beruházó által az alperes kivitelezőnek kifizetett részszámla összegéből a 38/1967. (X. 12.) Korm. sz. rendelet 20. §-ában szabályozott ellenőrzési joga alapján 3 567 399 Ft-ot követelt vissza azon a jogcímen, hogy az alperes a maximált árat meghaladó ilyen összeget számított fel. A Központi Gazdasági Döntőbizottság az ügyet a 7/1972. (XI. 28.) IM sz. rendelet 17. §-ának (2) bekezdése alapján a Fővárosi Bírósághoz tette át. Az áttételt elrendelő végzés ellen a felperes fellebbezést nyújtott be. Kérte a végzés hatályon kívül helyezését és annak megállapítását, hogy az ügy első fokon a Pp. 366. §-ának (4) bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe tartozik. A fellebbezés szerint a felperesnek a jogtalanul felvett számlaösszeg viszszafizetése iránt indított keresetét nem lehet a szerződés alapján járó pénzbeli ellenszolgáltatás megfizetésére irányuló (behajtási) ügynek minősíteni. Az ilyen perek a vállalkozói díj csökkentésére, vagyis a szerződés módosítására irányulnak. A helyes minősítés szerint tehát a per a Pp. 365. §-a (1) bekezdésének a) pontjában szabályozott szerződési ügynek tekintendő. Az ilyen első fokú perek pedig három millió forint perértéken felül a Pp, 366. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerint a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe tartoznak. — A fellebbezés nem alapos. A felperes sajátos államigazgatási feladatkörében ugyan, de csak a beruházót is megillető visszakövetelési igényét érvényesítheti a vállalkozó ellen. Az állandó gyakorlat szerint a tévesen kifizetett számlaösszeg (vállalkozói díj) visszakövetelésére ugyanazok a hatásköri szabályok vonatkoznak, mint az ellenszolgáltatás követelésére, tehát a Legfelsőbb Bíróság hatásköre szempontjából az ilyen perek is behajtási ügynek minősülnek. A Pp. 366. §-ának (4) bekezdése szerint pedig első fokon nem tartoznak a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe a szerződés alapján járó pénzbeli ellenszolgáltatás megfizetésére (behajtására) irányuló gazdasági perek. Az a körülmény, hogy a maximált árat meghaladóan felvett összeggel a ténylegesen kifizetett vállalkozói díj a szerződéshez képest esetleg csökkenni fog, a visszakövetelési igényt annál kevésbé minősíti szerződés módosítására irányuló kérelemmé (szerződési üggyé), mert a Bank ezt az igényt a vállalkozó, illetőleg a megrendelő teljesítése után terjeszti elő. A Legfelsőbb Bíróság a kifejtetteknek megfelelően az első fokú végzést helyben hagyta. (Legf. Bír. Gf. V. 30 349/1973. sz., BH 1974/1. sz. 38.) 906. Szocialista szervezet által sportegyesület ellen indított perben a Pp, 28. §-ának második mondatában foglalt rendelkezést akkor sem lehet alkal* Azonos rendelkezést tartalmaz a beruházások rendjét jelenleg szabályozó 34/1974. (VIII. 6.) MT sz. r. 22. §-a. 697