Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

illetve a Pp. 367. §-ának d) pontja alapján 1973. január 15-én a Fővárosi Bí­rósághoz áttette azzal az indokolással, hogy „a per tárgyát képező kocsi­álláspénz nemzetközi vasúti árufuvarozási szerződéssel van kapcsolatban". A Fővárosi Bíróság a G 44 113/1973. sz. végzésében hatáskörének hiányát állapította meg azon az alapon, hogy a per tárgyának értéke a háromszáz­ezer forintot nem haladja meg, és a Pp. 366. §-ának (3) bekezdésében foglalt kivételek nem állnak fenn. Mind a Fővárosi Bíróság, mind a Pesti Központi Kerületi Bíróság vég­zése jogerőssé vált. A két végzés folytán felmerült hatásköri összeütközés miatt a Pp. 45. §-ának (1) bekezdése alapján az eljáró bíróság kijelölésének van helye. A Legfelsőbb Bíróság a negatív hatásköri összeütközést — az alábbiak szerint — a Pesti Központi Kerületi Bíróság hatáskörének és illetékességé­nek megállapításával döntötte el és az eljárásra ezt a bíróságot jelölte ki. A Pp. 366. §-ának (1) bekezdése szerint — a (2)—(4) bekezdésében foglalt kivételekkel — a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak a 365. §-ban felso­rolt perek. A vasúti árufuvarozási szerződésből eredő perek a 365. § (1) be­kezdésének b) pontja körébe eső perek. E perkategórián belül van egy ha­tásköri [366. § (2) bek. d) pont] és egy illetékességi [367. § d) pont] szűkítés. A Pp. 366. §-a (2) bekezdésének d) pontja háromszázezer forint perérték alatt a vasúti fuvarköltség iránt indított pereket kiveszi a 366. § (iy bekez­désében meghatározott általános (megyei bírósági) hatáskör alól és ezeket — ha a fél vagy a per nem esik a (3) bekezdés hatálya alá — járásbírósági hatáskörbe utalja. A Pp. 367. §-ának d) pontja a nemzetközi vasúti árufu­varozási szerződésből eredő perekben a megyei bíróságnak a 366. § (1) be­kezdése szerinti általános hatáskörét illetékesség szempontjából megszorítja és a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességét állapítja meg. A konkrét per tárgya kocsiálláspénz visszatérítése. A kocsiálláspénz a 3/1960. (V. 13.) KPM. sz. rendelettel közzétett Vasúti Árufuvarozás Szabály­zata (VÁSZ) 34. cikkének 2. §-a, a Magyar Vasúti Árudíjszabás II. része XXI. fejezetének 4. pontja szerint fuvarköltségnek tekintendő. Minthogy a Pp. 366. §-a (2) bekezdésének d) pontja a vasúti fuvarköltség iránt indított pereket háromszázezer forint perértéken alul attól függetlenül utalja a járásbíróság hatáskörébe, hogy a fuvarköltség belföldi vagy nem­zetközi árufuvarozásból ered-e, a hatásköri vita eldöntésénél a Pp. 367. §-a d) pontjának illetékességi szabályát kell figyelmen kívül hagyni. Ez folyik abból is, hogy az illetékességi megoszlás csak adott hatáskörön belül lehet­séges, márpedig a kifejtettek szerint a vasúti árufuvarozási szerződésből eredő perekben a megyei bírósági hatáskör a vasúti fuvarköltség iránt indí­tott, háromszázezer forintot meg nem haladó perértékű perekben nem áll fenn. Minthogy a kifejtettek szerint a per járásbírósági hatáskörbe tartozik és mivel a pertárgy értéke nem vitásan nem haladja meg a háromszázezer fo­rintot, továbbá mivel a Pp. 30. §-ának (1) bekezdése szerint az általános il­letékességet az alperes székhelye (Budapest) állapítja meg, eljáró bíróság­ként a Pesti Központi Kerületi Bíróságot kellett kijelölni és az ügyet az el­járás folytatása céljából e bíróságnak kellett megküldeni. (Legf. Bír Gpk IV. 30 757/1973. sz., BH 1974/2. sz. 86.) 696

Next

/
Thumbnails
Contents