Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

károsult felróható magatartása miatt következett be, ezért az alperest csak a kár 25%-áért tette felelőssé. Az ítélet ellen a felperes fellebbezést nyújtott be, amelyben az alperest a kár 50%-ának a megtérítésére kérte kötelezni. A megyei bíróság mint fellebbezési bíróság végzésével az első fokú bíróság ítéletét a Pp. 252. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és elrendelte az ügynek a megyei bíróság mint első fokú bíróság által történő újratárgyalását. Álláspontja szerint ugyanis a mozdonyból kipattant szikrától keletkezett kár ugyan szerződésen kívül okozott kárnak minősül, de a per mégsem tartozik a Pp. 366. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint járásbírósági hatáskörbe, mert a felperes az igényét törvényi engedmény folytán [Ptk. 558. § (1) bek.] a saját jogán érvényesítette. Ennek alapja a károsult mezőgazdasági termelőszövetkezettel kötött biztosítási szerződés, enélkül a perbeli felek között nem is keletkezhetett volna jogvita. Az ítélet indokolása szerint a szóban levő követelés a felperes által kifizetett összeg megtérítésére irányult, a felperes igénye szerződésből ered, a járásbíróság tehát túllépte a hatáskörét, a keresetlevelet a 7/1972. (XI. 28.) IM sz. rendelet 17. §-ának (1) bekezdése értelmében a megyei bírósághoz át kellett volna tennie. A megyei bíróság végzése ellen emelt törvényességi óvás szerint a Pp. 366. §-a (2) bekezdésének b) pontja a járásbíróság hatáskörébe utal minden szerződésen kívül okozott kár megtérítésére irányuló pert, a jogszabály pedig nem tesz olyan kivételt, hogy ha az ilyen szerződésen kívüli kárt (bármilyen jogcímen) nem maga a károsult érvényesíti, akkor elvesztené szerződésen kívüli kártérítési jellegét. Ha az adott esetben a mezőgazdasági termelőszövetkezet maga érvényesítette volna a tűzesetből folyó kárát, úgy igénye szerződésen kívüli kártérítésnek minősült volna, amelynek megtérítése iránti per az említett jogszabály értelmében a járásbíróság hatáskörébe tartozik. Az Állami Biztosító és a MÁV között nincs szerződés, így, de a Ptk. 558. §-a (1) bekezdésének rendelkezésénél fogva is — amely szerint a kárt megtérítő biztosítót azok a jogok illetik meg, amelyek a biztosítottat (mezőgazdasági termelőszövetkezetet) megillették — a peres felek közötti jogvitát csak szerződésen kívüli kártérítési igényként lehet elbírálni, mert a kárt a mezőgazdasági termelőszövetkezet szerződésen kívül szenvedte el. — Az óvás alapos. A Ptk. 548—592. §-ai rendelkeznek a vagyonbiztosításról. Az 558. § (1) bekezdése szerint amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben. A Ptk. 331. §-a értelmében pedig ha a követelés jogszabály vagy hatóság rendelkezése folytán száll át másra, azok eltérő rendelkezése hiányában az engedményezés szabályait kell megfelelően alkalmazni. A törvényi engedményre is irányadó a Ptk. 329. §-ának (1) bekezdésében foglalt az a szabály, hogy az engedményezéssel az engedményes a régi jogosult helyébe lép. A Ptk. fentebb már említett 558. §-ának (1) bekezdése kifejezetten azoknak a jogoknak a biztosítóra való átszállásáról rendelkezik, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben. A károsultnak mint régi jogosultnak a kár megtérittetésére vonatkozó, törvényi engedmény folytán az engedményesre átszálló joga tehát nem eredeti, hanem származékos jog, amelynek alapján érvényesített igény az engedményes biz693