Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

lommal kapcsolatos) perekben, ha azok szocialista szervezetek (Pp. 396. §) között keletkeznek, az eljárásra a Pp. XXV. fejezete az irányadó. Az alperes nem vitásan a Pp. 366. §-a (2) bekezdésének a) pontja, illetve a 7/1972. (XI. 28.) IM sz. rendelet 20. §-ának rendelkezése alá eső szervezet, amely által vagy ellen indított perekben — amennyiben a pertárgy értéke nem haladja meg a 300 000 forintot — a járásbíróságnak van hatásköre. A jelen esetben azonban a ,Pp. most idézett 366. §-a (2) bekezdésének a) pontját a hatáskör eldöntésénél figyelmen kívül kell hagyni, mert az 1969. -évi* II. törvény 66. §-a és a Pp. 23. §-a (1) bekezdésének d) pontja nemcsak a pertárgy értékétől, hanem a felek személyétől is függetlenül, az 1973. január 1. előtt hatályban volt jogszabályi rendelkezésekkel összhangban állapítja meg a megyei bírósági hatáskört. Ezt az értelmezést támasztja alá az 1969. évi II. törvény 66. §-a (4) bekezdésének már idézett és értelemszerű változással ez idő szerint is hatályos szövege is, amely a Pp. említett módosítása, azaz 1973. január 1. előtt a szabadalommal kapcsolatos perekben a hatáskört — attól függően, hogy szocialista szervezetek pereiről volt-e szó vagy sem — megosztotta a megyei bíróság és a gazdasági döntőbizottság között. 1973. január 1. előtt tehát, amikor a mezőgazdasági termelőszövetkezetek perei nem gazdasági döntőbizottsági, hanem bírósági hatáskörbe tartoztak, fel sem merülhetett volna, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek részvételével folyó szabadalommal kapcsolatos perekben a járásbíróság járjon el. Ezen pedig a Pp. módosítása sem változtatott. Mindezeknél fogva a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 45. §-ának (2) bekezdése alapján eljáró bíróságként az illetékes megyei bíróságot jelölte ki. (Legf. Bír. Gpk. IV. 32 936/1974. sz., BH 1975/10. sz. 484.) 901. Szocialista szervezetnek mint biztosítottnak szerződésen kívüli kár megtérítésére irányuló igénye — a hatásköri szabályok alkalmazása szempontjából -— nem veszti el az eredeti jellegét azáltal, hogy törvényi engedmény folytán a biztosítóra száll át [Pp. 366. § (2) bek. b) pont, Ptk. 329. § (1) bek., 331. §, 558. § (l)bek.]. Az Állami Biztosító megyei igazgatósága 121 687 Ft megfizetését követelte a MÁV igazgatóságától. A kereset szerint az alperes az említett összeggel azért tartozik, mert a biztosított mezőgazdasági termelőszövetkezet búzatáblája mozdonyszikrától meggyulladt és leégett, a keletkezett 243 374 Ft összegű kárt a felperes a mezőgazdasági termelőszövetkezetnek biztosítási szerződés alapján megtérítette, ennek folytán a Ptk. 345. §-ának (1) bekezdése alapján a. biztosított jogaiba lépve érvényesíti a bekövetkezett kár 50%-ának megfelelő igényét, figyelembe véve a tűzrendészeti hatóság állásfoglalását, amely szerint a tűzesetért elsősorban a MÁV felelős. Az alperes nem vitatta a Ptk. 345. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján fennálló felelősségét, de azzal védekezett, hogy a kár bekövetkezése túlnyomó részben a károsult felróható magatartására vezethető vissza, ezért a Ptk. 345. §-ának (3) bekezdésére hivatkozással a 80—20%-os kármegosztás volna indokolt. Ennek alapján a 243 374 Ft összegű kár 20%-át meghaladó követelés elutasítását kérte. A járásbíróság a bekövetkezett teljes kár összegét szakértő véleménye alapján 280 000 Ft-ban állapította meg és az alperes 56 359 Ft és évi 15%os kamata, továbbá 921 Ft perköltség megfizetésére kötelezte, a felperes ezt meghaladó keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a kár 75%-a a 692