Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

A fentiek szerint a megyei bíróság tévesen állapította meg a hatáskörének hiányát, ezért a Legfelsőbb Bíróság az eljárásra a Pp. 45. §-ának (2) bekezdése alapján az illetékes megyei bíróságot jelölte ki. (Legf. Bír. Gpk. II. 31 185/1973. sz., BH 1973/11. sz. 418.) 898. Államigazgatósági hatóság által szocialista szervezetek bányakártalanítással kapcsolatos egymásközti ügyében hozott határozat elleni keresetre a gazdasági perek külön szabályai az irányadók. Az ilyen per az ingatlan fekvése szerint illetékes megyei bíróság hatáskörébe tartozik [Pp. 324. §, 366. § (1) bek., 1960. évi III. tv. 44. §, 9/1961. (III. 30.) Korm. sz. r. 76. §, GKT 1/1974. sz.}. A megyei tanács vb igazgatási osztálya a bányászatról szóló 1960. évi III. törvény (a továbbiakban: Bt.) 44. §-a alapján és a Bt. végrehajtásáról szóló 9/1961. (III. 30.) Korm. sz. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 76. §-a alapján folytatott eljárásban jogerős másodfokú határozatával kötelezte a felperest, hogy az alperes kezelésében levő út 9,6—10,6 km szakaszán bányaművelés során okozott kárt az alperes által készített költségvetésben megjelölt munkák elvégzésével állítsa helyre. A felperes az említett jogszabályok alapján a határozat hatályon kívül helyezése iránt az alperes ellen a járásbíróságnál keresetet indított. A járásbíróság tárgyalás tartása és szakvélemények beszerzése után hozott végzésében megállapította a hatáskörének a hiányát és az iratokat a megyei bírósághoz tette át. A megyei bíróság szintén megállapította a hatáskörének hiányát és az eljáró bíróság kijelölése végett az iratokat a Legfelsőbb Bírósághoz terjesztette fel. A Legfelsőbb Bíróság végzésével a nemleges hatásköri összeütközést a járásbíróság kijelölésével szüntette meg. A végzés indokolása szerint a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a felperes keresete alapján indult eljárás államigazgatási pernek minősül. Ennek folytán a Pp. 326. §-ában foglalt illetékességi szabályok az irányadók. Ezek szerint pedig a perben a megyei bíróság székhelyén levő járásbíróságnak kell eljárnia. — Az említett végzés ellen benyújtott törvényességi óvás alapos. A Legfelsőbb Bíróság tévesen minősítette az ügyet államigazgatási pernek. A Pp. 324. §-ához fűzött indokolás szerint nem tartoznak a XX. fejezet rendelkezései alá azok a perek, amelyekben az államigazgatási szerv mint előzetes fórum járt el és hozott határozatot. Ezekben az esetekben ugyanis a felek a vitájukat az államigazgatási szervtől másik szerv — a bíróság — elé viszik (pl. birtokháborítási ügyek, kisajátítási és más kártalanítási perek). Az ilyen per alperese nem az államigazgatási szerv, hanem a vitában érdekelt másik fél, és az eljárás is az általános szabályok szerint folyik. A megyei tanács vb igazgatási osztálya az alperes kártalanítási igénye tárgyában mint előzetes fórum járt el és hozott határozatot a Bt. és annak végrehajtási rendelete alapján. A felek közötti jogvita jellegének helyes minősítése szerint tehát a felperes keresete nem államigazgatási határozat megtámadására irányul és így arra nem alkalmazhatók a Pp. XX. fejezetének rendelkezései. A fentiekből következően a Vhr. 76. §-ának (2) bekezdése értelmében a felperes mint a jogerős államigazgatási határozattal meg nem elégedő ügy689