Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

fél — a kisajátításra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően — a keresetet az ingatlan fekvése szerint illetékes bíróság előtt indíthatja meg. A GKT 1/1974. számú állásfoglalás szerint a szocialista szervezetek egymás közötti, kisajátítási kártalanítással kapcsolatos pereire a gazdasági perekre vonatkozó hatásköri szabályok az irányadók. A kisajátításról szóló 1965. évi 15. számú törvényerejű rendelet végrehajtására vonatkozó 13/1965. (VII. 24.) Korm. sz. rendelet 62. §-a (2) bekezdésének a járásbíróság hatáskörét megállapító része ugyanis — bár a módosítása, illetőleg a hatályon kívül helyezése kifejezetten nem történt meg — a későbbi magasabb jogszabály, az 1972. évi 26. számú törvényerejű rendelettel módosított polgári perrendtartás egyes eltérő hatásköri szabályaira figyelemmel 1973. január 1. napja után már nem tekinthető irányadónak. A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa a Legfelsőbb Bíróság ismertetett végzését hatályon kívül helyezte és az eljárásra a megyei bíróságot jelölte ki. (Eln. Tan. G. törv. 30 707/1975. sz., BH 1975/12. sz. 574.) 899. Ha a károkozó nincs is közvetlen szerződési viszonyban a károsulttal, de a károkozás szerződésben meghatározott szolgáltatás teljesítésével kapcsolatos, a kár megtérítése iránt indított gazdasági per a megyei bíróság hatáskörébe tartozik [Pp. 366. § (1) bek. és (2) bek. b) pont]. A felperes 26 766 Ft kártérítést követelt az alperes fuvarozó vállalattól, mert annak gépkocsija a felperes üzemének területén épülő szállítószalag szalaghídját ledöntötte. Keresetlevelében előadta, hogy üzemében egy lakatos és szerelőipari szövetkezet beruházást kivitelező munkát végzett, és a szövetkezet a kárt a generálkivitelezői építési naplóban hozta a felperes tudomására. A felperes fizetésre szólította fel az alperest, de az a kártérítési igényt elutasította. A járásbíróság a felperes keresetlevelét a megyei bírósághoz rendelte áttenni, mert a Pp. 366. §-ának (1) bekezdése szerint a per elbírálása a megyei bíróság hatáskörébe tartozik. Ez ellen a végzés ellen emelt törvényességi óvás szerint a Pp. 366. §-a (2) bekezdésének b) pontja alkalmazásának van helye, minthogy az alperes nem a peres felek között fennálló jogviszonyból eredő kötelezettségek megsértésével okozta a kárt, hanem a károkozás a szerződés teljesítésén kívüli magatartásból ered. A károkozás szerződésen kívüli voltának megítélése szempontjából egyébként is közömbös, hogy a kár bekövetkeztére esetleges szerződéses viszony adott objektív lehetőséget, — A törvényességi óvás — az alábbiak szerint — alapos. Jogszabályt sértett a járásbíróság akkor, amikor a keresetlevél alapján annak áttételét rendelte el a megyei bírósághoz (Pp. 372. §). A keresetlevél szövegéből ugyanis nem állapítható meg az, hogy a felperes keresete szerződésszegésen alapuló kárból vagy szerződésen kívül okozott kárból keletkezett. A felperes keresetlevele nem tartalmaz előadást — és más bizonyíték sem áll rendelkezésre — arra nézve, hogy fennállott-e szerződéses jogviszony a felek, illetve az alperes és a felperes kivitelezője között, illetve hogy milyen jogviszony alapján került az alperes abba a helyzetbe, amelyben a felperesnek a keresetlevélben részletezett kárt okozta. Ezért a törvényességi óvásnak a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján helyt kellett adni és a járásbíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára kellett utasítani. Ennek során a járásbíróságnak tisztáznia kell mindazokat 690