Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

gári jogi pereiben. Mivel a kisajátítási kártalanítás iránt indított per is tar­talmilag a polgári jogágazathoz tartozik, ezek az ügyek is gazdasági pernek minősülnek. A Pp. 366. §-ának (1) bekezdése alapján pedig e perek — a (2) és (4) be­kezdésben foglalt kivételekkel — a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak. E szerint tehát a járásbíróság szocialista szervezetek egymás közötti ki- ' sajátítási kártalanítás iránti perében csak akkor járhat el, ha a per tárgyá­nak értéke a 300 000 Ft-ot nem haladja meg, és az egyik fél mezőgazdasági termelőszövetkezet [7/1972. (XI. 28.) IM sz. r. 20. §]. Az ilyen per sem tar­tozik azonban járásbírósági hatáskörbe, ha a másik fél a Pp. 366. §-ának (3) bekezdésében felsorolt szervezet, vagy az ügy egyébként honvédelmi vonat­kozású. Ez utóbbi esetben a perre a Pp. 367. §-ának b) pontja szerint a Fő­városi Bíróság kizárólagosan illetékes. (GKT 1/1974. sz., BH 1974/4. sz.) 897. Szocialista szervezetek közötti birtokháborítási per a megyei bíróság hatáskörébe tartozik [Ptk. 191. § (1) és (2) bek., Pp. 365. § (1) bek. b) pont, 366. § (2) bek.]. A felperes a Városi Tanács VB Igazgatási Osztályához intézett beadvá­nyában előadta, hogy az alperes jogtalanul birtokba vette a kezelésében le­vő területet, ezért a Ptk. 191. §-ának (1) bekezdése alapján az eredeti bir­tokállapot helyreállítását, (2) bekezdése alapján pedig 6000 Ft költség meg­térítését kérte. A Városi Tanács VB Igazgatási Osztálya a kérelmet a Ptk. 192. §-ának (1) bekezdése alapján az illetékes járásbírósághoz áttette. A járásbíróság hatáskörének hiányát állapította meg és az ügy iratait a megyei bírósághoz tette át. A végzés indokolása szerint mind a felperes, mind az alperes a Pp. 396. §-a szerinti szocialista szervezet, a birtokháborí­tás megszüntetése iránti per nem szerepel a Pp. 366. §-ának (2) bekezdésé­ben felsorolt kivételek között, ennek folytán a Pp. 365. §-a (1) bekezdésé­nek b) pontja és 366. §-ának (1) bekezdése szerint a megyei bíróság hatás­körébe tartozik. A megyei bíróság ugyancsak a hatáskörének hiányát állapította meg és az ügy iratait az eljáró bíróság kijelölése céljából a Legfelsőbb Bírósághoz terjesztette fel azzal az indokolással, hogy a Ptké. 28. §-ának (3) bekezdése szerint az ügy elbírálására a szakigazgatási szerv székhelye szerint illetékes járásbíróságnak van hatásköre. A jogerős végzések folytán felmerült hatásköri összeütközést a Legfel­sőbb Bíróság a Pp. 45. §-ának (2) bekezdése alapján a megyei bíróság kije­lölésével szüntette meg. A Pp. 396. §-a szerinti szocialista szervezetek között keletkezett birtok­háborítási per a Pp. 365. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti egyéb pol­gári jogi pernek minősül, amelynek elbírálása a Pp. 366. §-ának (1) bekez­dése szerint — ha az a (2) bekezdésben felsorolt kivételek között nem sze­repel — a megyei bíróság hatáskörébe tartozik. A megyei bíróság hatáskö­rének hiányát megállapító végzésében említett jogszabálynak [Ptké. 28. §-ának (3) bekezdése] a hatáskörre vonatkozó rendelkezése a gazdasági pe­rekre csak az 1972. évi 26. számú törvényerejű rendelet hatálybalépéséig volt irányadó, a tvr. mint későbbi jogszabály hatálybalépésétől kezdve a szocialista szervezetek közötti ún. birtokháborítási perekre is a Pp. 366. §-ának hatásköri szabályait kell alkalmazni. 688

Next

/
Thumbnails
Contents