Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

nincs helye. A felperes nem tudta okát adni annak, hogy miért nem követelhet teljesítést. E végzés ellen a felperes fellebbezett. Ebben kifogásolta a megyei bíróságnak azt az indokolását, hogy többféle igény érvényesítésének lehetősége esetén a felperes megállapítási kereset mellőzésével teljesítés iránt köteles perelni abban az esetben is, ha a többi igényt illetően a bíróság megállapításra vonatkozó döntése nélkül még nem lehet teljesítést követelni. Előadta továbbá, hogy az alperes magatartása következtében el van zárva bizonyos tények megismerésétől, illetve nincs módjában bizonyos műszaki adatokat bizonyítani, csak a szakértő meghallgatása után lesz módjában annak elbírálása, hogy milyen jogsérelem érte őt és annak orvoslását milyen keresettel kérje. — A fellebbezés nem alapos. A felperes maga is előadta, hogy az alperes gyártmánya birtokában van. Ennek alapján — szükség esetén szakértő igénybevételével — peren kívül eldöntheti, hogy az alperes okozott-e neki jogsérelmet és így módjában áll az alperest a teljesítés (marasztalás stb.) iránt perelni. A bírósági út nem vehető igénybe olyan tények megállapítására, amelyek fennállását a felperesnek kell állítania és szükség esetén bizonyítania. A felperes álláspontja oda vezetne, hogy ha valamelyik félnek vitatott pénzkövetelése van, akkor marasztalás kérése helyett keresetében a bíróságtól annak megállapítását kérhetné, hogy pénzkövetelése az alperessel szemben fennáll-e vagy sem. A teljesítés iránti kereset elbírálása minden esetben annak eldöntését is jelenti, hogy a kereset jogalapja fennáll-e. A felperes a jelen esetben semmivel sem bizonyította, hogy mennyiben óvná meg jogait a kért megállapítás, illetve hogy milyen okból nem tud teljesítést követelni. (Legf. Bír. Gf. IV. 30 222/1975. sz., BH 1975/10. sz. 483.) 5. HATÁSKÖR 895. A bíróságnak a gazdasági perben — hatásköre megállapításának előfeltételeként — hivatalból kell vizsgálnia, hogy a felek szocialista szervezeteknek tekinthetők-e [Pp. 28., 396. §, 1973. évi 9. tvr. 4. §, PKT—GKT 2/1973. sz.]. A felperes sportegyesület keresetében előadta, hogy az alperes a közöttük létrejött szállítási szerződés szerint 1973. június 30-i teljesítési határidőre 1 db kormányos nélküli négyes versenyhajót és 1 db kormányos négyes versenyhajót, továbbá 1973. december 30-i teljesítési határidőre 12 db orrlapátot volt köteles szállítani. E kötelezettségét az alperes késedelmesen teljesítette: a kormányos nélküli négyes versenyhajót 1974. július 19-én, a kormányos négyes versenyhajót 1974. szeptember 13-án, a 12 db orrlapátot pedig 1974. május 14-én adta át. A kereset szerint mindkét versenyhajó hibás volt, azok nem feleltek meg a szerződésben megállapított minőségi feltételeknek. Ezért a felperes a kormányos nélküli négyes versenyhajó és a kormányos négyes versenyhajó szállítási késedelme miatt 3970 Ft és 4003 Ft késedelmi kötbér, a hibás teljesítés miatt pedig 2481 Ft és 2502 Ft hibás átadási kötbér, továbbá az orrlapátok késedelmes átadása miatt 1344 Ft késedelmi kötbér megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Az alperes a kereset elutasítását kérte, mert előadása szerint a felek a szállítási szerződésben megállapított teljesítési határidőket módosították, en686