Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

rint a választottbírósági eljárásban eltőerjesztett keresetlevél alapján indult meg. Az említett jogszabályok egybevetésével az állapítható meg, hogy mindkét eljárási jogszabály értelmében a per egyaránt keresetlevél alapján indul meg, nem azonosak azonban a keresetindítás egyéb feltételei. A Magyar Kereskedelmi Kamara mellett szervezett Választottbíróság eljárási szabályairól szóló fentebb megjelölt jogszabály 5. §-ának (2) bekezdése szerint a keresetlevélben a felperes név szerint köteles megjelölni azt a választottbírót, akit választott, vagy a választottbíró kijelölését a választottbíróság főtitkárára bízza. A jogszabály 5. §-ának (5) bekezdése szerint pedig a felperesnek a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg be kell fizetnie a díjszabás szerinti választottbírósági illetéket. A fentiek alapján megállapítható tehát, hogy a bírósághoz a Pp. rendelkezéseinek megfelelő tartalommal benyújtott keresetlevéllel a választottbírósági eljárás — fentebb már megjelölt egyéb feltételei hiányában — nem indulhat meg. Mindezekre tekintettel a bíróságnak a felperes keresetlevelét — ha hatáskörének hiányát állapította meg — a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítania, a Pp. 129. §-ának az áttételre vonatkozó rendelkezése a választottbírósági eljáráshoz szükséges adatok hiányában ugyanis nem alkalmazható. Az ilyen esetre is vonatkozik azonban a Pp. 373. §-a (3) bekezdésének az a rendelkezése, hogy a keresetlevél beadásának jogi hatályai fennmaradnak, ha a felperes az elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc nap alatt követelését egyéb úton érvényesíti. A törvényességi óvás helyesen mutat rá, hogy a másodfokú eljárásban sem volt helye eljárási illetékben" marasztalásnak, mivel a jogszabály [11/1967. (VI. 29.) PM sz. 119/C. § (1) bek. a) pont] áttétel esetében az illeték mellőzését írja elő, az első fokon eljárt bíróság sem szabott ki — helyesen — eljárási illetéket. Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa a végzéseket a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a pert a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján megszüntette. (Eln. Tan. G. törv. 30 336/1975. sz., BH 1975/2. sz. 573.) 894. Nincs helye megállapításra irányuló gazdasági per indításának, ha a jelperes a marasztalásra irányuló per megindításához szükséges tényt bírósági eljáráson kívül is felderíthetné [Pp. 123. §, 130. § (1) bek. i) pont]. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az általa kifejlesztett BVG 10 l/a típusú szivattyú és az alperes által gyártott szivattyú azonos konstrukciójú, megtévesztésig hasonló alakú, és méreteiben, műszaki adataiban csaknem azonos kivitelű gyártmány. Az első fokon eljárt bíróság hiánypótlásra felhívó végzése alapján a felperes előadta, hogy azért kénytelen az alperes ellen megállapítási pert indítani, hogy a bíróság döntse el, milyen mértékben azonos a két termék konstrukciója, mert csak ezt követően foglalhat állást a tekintetben, hogy az alperessel szemben milyen igényt (eltiltás, kártérítés stb.) érvényesítsen. Az első fokú bíróság a felperes keresetlevelét a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül elutasította, mert megállapítási keresetnek a Pp. 123. §-ának második mondatában foglaltak szerint 685