Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

kodási hozzájárulást nem fizetnek, és ugyanilyen értelmű a MÉM Erdészeti és Faipari Hivatal 80 034/1969. sz. állásfoglalása is. A határozat a 45/1967. (XI. 5.) Korm. sz. rendelettel módosított 15/1962. (V. 6.) Korm. sz. rendelet 44. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint nyomban jogerőre emelkedett. A Legfelsőbb Bíróság elnöke a határozat ellen törvényességi óvást emelt, mert a gazdasági döntőbizottság jogszabályellenesen járt el, amikor hatáskörébe nem tartozó ügyben érdemi döntést hozott. — Az óvás alapos. A vízgazdálkodási érdekeltségi hozzájárulás fizetésének kötelezettségét, annak megállapítását és behajtását a vízgazdálkodási társulásokról szóló 1965. évi 23. sz. törvényerejű rendelet 6. §-ának (1) bekezdése és a törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 25/1965. (XII. 28.) Korm. sz. rendelet 7—21. §-ai szabályozzák. E jogszabályok szerint a társulat működésében érdekelt minden állampolgár és jogi személy (a továbbiakban: érdekelt) köteles érdekeltségi hozzájárulást fizetni. A hozzájárulás összegét az érdekeltekkel a társulat közli. A társulat tagja a közölt érdekeltségi hozzájárulás tekintetében az alapszabályban foglaltak szerint halasztó hatályú kifogást tehet, a tagként be nem lépett érdekelt pedig az illetékes helyi tanács vb pénzügyi szakigazgatási szervéhez fordulhat ugyancsak halasztó hatályú kifogással. A kifogás tárgyában a pénzügyi szakigazgatási szerv az 1957. évi IV. törvény alkalmazásával határoz. A beszedési megbízási rendszerbe be nem kapcsolt érdekelt hozzájárulásának behajtását a jogszabály szintén államigazgatási útra utalja. A Legfelsőbb Bíróság a vízgazdálkodási érdekeltségi hozzájárulással kapcsolatos jogviták fórumának kérdésében már korábban is állást foglalt és a P. törv. III. 20 642/1967/2. számú határozata szerint abból, hogy a vízgazdálkodási érdekeltségi hozzájárulás érvényesítése és behajtása államigazgatási útra tartozik, az következik, hogy a tévesen megállapított és beszedett érdekeltségi hozzájárulás visszakövetelésére irányuló igény bírósági hatáskörben nem bírálható el. Ez azt is jelenti, hogy a szocialista szervezetek ilyen tárgyú egymás közötti jogvitája nem tartozott a gazdasági döntőbizottság hatáskörébe sem. A gazdasági döntőbizottság tehát a 15/1962. (V. 6.) Korm. sz. rendelet 4. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekre tekintettel jogszabályellenesen járt el. A törvénysértő határozatot ezért — az óvásnak helyt adva — a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül kellett helyezni és minthogy a követelés bírósági úton nem érvényesíthető, az eljárást a Pp. 157. §-ának a) pontja és 130. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján meg kellett szüntetni. (G. törv. III. 30 717/1973. sz., BH 1974/2. sz. 84.) 893. Szocialista szervezetek egymás közötti perében ha választott biróság jogosult eljárni, nem a keresetlevél áttételének, hanem elutasításának van helye [Pp. 129. §, 130. § (1) bek., b) pont, 360. § (1) bek. c) pont, 373. § (3) bek., 32/1967. (IX. 23.) Korm. sz. r. 4. § (1) bek., 1/1953. (VIII. 28.) BkM sz. r. mellékleteként közzétett a Magyar Kereskedelmi Kamara mellett szervezett Választott bíróság eljárási szabályai 5. § (1), (2) és (5) bek.*]. * Ezeket az eljárási szabályokat az 5/1975. (VI. 27.) KkM sz. rendelet ugyan hatályon kívül helyezte, de az 1975. július 1-én folyamatban levő ügyekben még alkalmazni kell azokat, és hasonló rendelkezést tartalmaz a Magyar Kereskedelmi Kamara mel683