Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

887. A bíróság a szocialista szervezetek egymás közötti szerződéseit a Ptk. 241. §-ának feltételei mellett abban az esetben is módosíthatja, ha szerződéskötési kötelezettség nem áll fenn és a felek sem vetették magukat alá a bírósági eljárásnak. (GKT 82/1973. sz.* BH 1973/10. sz. — L. 260. sorszám alatt.) * Módosította a GKT 3/1978. sz. állásfoglalás, BH 1978/6. sz. 888. Állami tulajdonban álló ingatlan kezelői jogának átadása és megszerzése tárgyában létrejött szerződés érvényességének a szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő aránytalansága címén történő megtámadására a gazdasági perek külön szabályai az irányadók [Pp. 365. § (1) bek. b) pont]. (Legf. Bír. Gf. III. 32 117/1973. sz., — BH 1974/7. sz. 310. — L. 42. sorszám alatt.) 889. A vállalat tevékenységének kockázatát maga viseli még akkor is, ha a károsodásra vezető magatartásra más vállalat közlései indították. Ha azonban a közlés annyira határozott, hogy a vállalat kellő megalapozottsággal számolhatott a szerződés létrejöttével, különösen ha emiatt más irányú kötelezettség vállalásáról lemondott vagy nagyobb arányban indokoltan költekezett, a bíróság a Ptk. 6. §-a alapján a kár egészben vagy részben megtérítésére kötelezheti azt a vállalatot, amelyik részéről a közlés történt. (GK 14. sz.* BH 1973/8. sz. — L. 3. sorszám alatt.) * Módosította a GK 22. állásfoglalás, BH 1978/5. sz. 890. A késedelemmel kapcsolatban vállalt póthatáridő a szállítót, illetve a vállalkozót akkor is kötelezi, ha ezt a megrendelő nem fogadta el, de a számára megfelelő póthatáridő megállapítása iránt pert nem indított. (GKT 60/1973. sz.,* BH 1973/9. sz. — L. 389. sorszám alatt.) * Módosította a GKT 3/1978. sz. állásfoglalás, BH 1978/6. sz. 891. Az elállás a szerződés megtámadásaként értelmezhető, ha a közlésből kitűnik, hogy a megrendelő a szerződés megkötésekor lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt [Ptk. 210. § (1) és (3) bek., 235. § (1) bek., 236. §(l)és (2) bek., 237. § (1) bek., 365. § (1) bek., 382. §, Pp. 3. § (1) bek.]. (Legf. Bír. Gf. I. 30 740/1973. sz., BH 1974/5. sz. 214. — L. 70. sorszám alatt.) 892. A vízgazdálkodási hozzájárulással kapcsolatos követelés bírósági úton nem érvényesíthető [1965. évi 23. sz. tvr. 6. § (1) bek., 25/1965. (XII. 28.) Korm. sz. r. 7—21. §, Pp. 130. § (1) bek. b) pont, 157. § a) pont]. Az alperes vízgazdálkodási társulat vízgazdálkodási hozzájárulás címén a felperes egyszámlájáról meghatározott összeget beszedési megbízással leemelt. A felperes a hozzájárulás fizetése alóli mentességre hivatkozással keresetében ezt az összeget visszakövetelte. Az alperes azzal védekezett, hogy minden érdekelt, így a felperes is köteles vízgazdálkodási hozzájárulást fizetni. Az eljárt gazdasági döntőbizottság határozatában helyt adott a keresetnek és kötelezte az alperest, hogy a követelt összeget kamataival együtt fizesse vissza a felperesnek. Indokolásában kifejtette, hogy az Országos Vízügyi Hivatal MT 26/1968. (VÉ 26.) OVH sz. utasítása szerint hatályos 44/1960. (VÉ 23.) OVF sz. utasítás értelmében az erdőgazdaságok vízgazdál682