Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

Előfordul, hogy a bíróság a Pp. 365. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján indult szerződési ügy elbírálása során a szerződéskötési kötelezettség, illetőleg az alávetés hiányát állapítja meg. A szerződéskötési kötelezettségre, illetőleg az arra vonatkozó szabályokat, hogy a felek — a szerződést létrehozó akaratmegegyezés hiányában — abban állapodhatnak meg, hogy a bíróság döntését magukra nézve kötelezőnek ismerik el [Pl. 10/1966. (II. 14.) Korm. sz. r. 17. §, 44/1967. (XI. 5.) Korm. sz. r. 5. §], helyesen olyan szabályoknak kell tekinteni, amelyek a bírósági út előfeltételeit határozzák meg. Mindkét esetben konstitutív hatású akaratviszony formálásáról van szó, ezért magától értetődő a bíróságnak ilyen irányú felhatalmazottságára vonatkozó — az előbbiekben körülírt — többletkövetelmény. Nyilvánvaló tehát, hogy a szerződéskötési kötelezettségnek, illetőleg az előírt közös megegyezésnek a hiánya a bírósági út hiányát jelenti. Erre figyelemmel ilyen esetben a keresetlevelet a Pp. 28. §-a és 130. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani. (GK 4. sz., BH 1973/5. sz.) 884. A szerződés módosítása iránti keresetnek a szerződési kötelezettség teljesítésére nincs halasztó hatálya. (GKT 83/1973. sz., BH 1973/10. sz. — L. 371. sorszám alatt.) 885. Ha a szolgáltatás tárgya szerződéskötési kötelezettség alá esik és a változás következtében hatósági ára többé nincs, a felek a szerződésben kikötött ártól — a joszabályban meghatározott korlátok között — eltérhetnek. Ha a felek között az ár módosítására nézve megegyezés nem jön létre, szállítási szerződés esetén az alkalmazandó ár meghatározása végett bármelyikük bírósághoz fordulhat. Ha a szolgáltatás tárgya nem esik szerződéskötési kötelezettség alá és az új hatósági ár maximált ár vagy felső árhatár és ez a szerződésben kikötött árnál magasabb, a felek a kikötött ártól — a jogszabályban meghatározott korlátok között — megegyezéssel eltérhetnek, de szállítási szerződés esetén az alkalmazandó új ár meghatározása végett bármelyikük bírósághoz fordulhat. Ugyancsak eltérhetnek a felek a kikötött ártól — a jogszabályban meghatározott korlátok között — akkor is, ha a szolgáltatás tárgyának a változás folytán többé hatósági ára nincs, de szállítási szerződés esetén az alkalmazandó ár meghatározása végett ilyenkor is bírósághoz fordulhatnak (GK 19. sz* 7. pont, BH 1974/6. sz. — L. 284. sorszám alatt.) * Módosította a GK 20. sz. állásfoglalás, BH 1978/4. sz. 886. Ha a szerződés megkötésének időpontjában szerződéskötési kötelezettség állott fenn, a szerződés fenntartása, módosítása, felbontása vagy megszüntetése tárgyában utóbb keletkezett per — a felek alávetési megállapodása hiányában is — bírósági útra tartozik. A Pp. 365. §-a (1) bekezdésének a) pontja határozza meg a bírósági útra tartozó szerződési ügyeket. E szerint ilyennek minősül a szerződés megkötése tárgyában keletkezett pereken kívül a szerződés fenntartása, módosítása, felbontása vagy megszüntetése tárgyában keletkezett per is, feltéve, hogy szerződéskötési kötelezettség áll fenn, vagy a felek enélkül is abban állapodtak meg, hogy a bíróság döntését magukra nézve kötelezőnek isme680