Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

jegyzés, illetve a jogi személyiség hiánya folytán az alperesnek perbeli jogképessége nem volt, így a perben fél nem lehetett. Törvénysértő tehát az első fokú bíróság eljárása és ítélete, mivel perbeli jogképességgel nem rendelkező szervezetet a perben félként jelölt meg és vele szemben marasztaló határozatot hozott. A megyei bíróság végzésével az alperes vállalatot a cégjegyzékbe (felszámolás alatt) „fa." toldattal és „ex nunc hatállyal" rendelte bejegyezni. A másodfokú bíróság ezzel ellentétes megállapítása ennélfogva iratellenes és törvénysértő. A cégjegyzékbe történt utólagos bejegyzéssel a vállalat mint jogi személy nem válhatott a per alanyává. A gazdasági társulások létesítésének és működésének pénzügyi feltételeiről szóló 14/1971. (III. 27.) PM sz. rendelet 16. §-ának (5) bekezdése értelmében is a felszólamlás során a tagok — vagyis a vállalat alapító tagjai — kötelesek gondoskodni a harmadik személyek követeléseinek kielégítéséről. A rendelet 17. §-a értelmében ez a szabály az irányadó a feloszlatás elrendelése esetén is azzal a kiegészítéssel, hogy a lebonyolítással a Pénzintézeti Központot kell megbízni. A Vht. 211/B. §-ának (1) bekezdése szerint a kényszerfelszámolás elrendelésével az adós törvényes képviselő és ügyintéző szerveinek a megbízása megszűnik, jogkörük az elrendelő határozatban megjelölt felszámolóra száll át. A Pénzintézeti Központ által becsatolt nyilatkozatmásolat — amelynek eredetijét egyébként csak az egyik alapító tag képviselői írtak alá — a felszámolást lebonyolító Pénzintézeti Központ képviseleti jogosultságát alapozza meg. Nem vonható le tehát olyan következtetés, hogy ennek folytán az alperes vállalat fa. a peres eljárásban fél lehet. A járásbíróság előtt folyt első fokú eljárásban nem merült fel aggály az alperes perbeli jögképességét illetően. Csupán az alperes fellebbezéséből derült ki az, hogy az alperes jogi személyként nem jött létre, és így nincs perbeli jogképessége. Ezt a megyei bíróságnak mint fellebbezési bíróságnak észlelnie kellett volna, és így a járásbíróság utóbb törvénysértővé vált ítélete megváltoztatható lett volna. A fellebbezési bíróság a megyei bíróság mint cégbíróság végzésében foglaltakkal ellentétben állapította meg a különleges cégbejegyzés ex tunc hatályát, noha a végzés kifejezetten annak ex nunc jellegét állapítja meg. Mindkét bíróság ítélete tehát olyan alperest marasztalt, amely a Pp. 48. §-a alapján a perben fél nem lehet, ezért a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az ítéletek e vonatkozásban törvénysértőek és azokat a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte. Az elrendelt új eljárás során a felperesnek módot kell adni arra, hogy a Pp. 64. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján a perbeli jogképességgel nem rendelkező alperes helyett más alperest — például az alapító szocialista szervezeteket vagy az utólag perbeli jogképességet nyert jogi személyt stb. — jelölhesse meg. Ugyancsak elbírálandó, hogy az így megjelölt alperessel szemben a felperes keresete alapos-e. A járásbíróságnak mindenképpen figyelemmel kell lennie a Vht. 21 l/A—21 l/G. §-aiban foglaltakra. (G. törv. IV. 30 661/1975. sz., BH 1975/12. sz. 572.) 875. Szocialista szervezet által sportegyesület ellen indított perben a Pp. 28. §-ának második mondatában foglalt rendelkezést akkor sem lehet alkal676