Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

hatályon kívül helyezését, a bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára való utasítását kérte. Előadta, hogy az alperesi közös vállalat cégjegyzékbe való bejegyzése nem történt meg, ennélfogva nincs jogképessége. Az újabb eljárásban pedig a vállalat alapító tagjainak a perbelépésére mód lesz. Becsatolta az alperes az illetékes miniszter határozatának másolatát, amellyel az 1970. évi 19. sz. tvr. 4. §-ában foglaltak alapján a vállalat felszámolását rendelte el és a felszámolási eljárás lefolytatásával a Pénzintézeti Központot bízta meg. A felperes a tárgyaláson bemutatta a Pénzintézeti Központ levelét, amely szerint az alperes vállalattal szembeni igényérvényesítés csak a felszámolási eljárás keretében történhet, s ezért a peres eljárás felfüggesztését kérte. A bíróság ennek helyt adva az 1955. évi 21. sz. tvr. (Vht.) 211/C. §-a (1) bekezdésének rendelkezésére tekintettel a Pp. 152. §-ának (1) bekezdése alapján az eljárást felfüggesztette. A felperes utóbb a Vht. 21 l/E. §-ának (3) bekezdése alapján az eljárás folytatását kérte. Előadta, hogy a Pénzintézeti Központ az 1974. február 20-án kelt levelében arról értesítette, hogy igényét nem ismeri el és azt a felszámolási mérlegében sem szerepelteti. A Pénzintézeti Központ mint az alperes kény szerfelszámoló ja anyagi és eljárásjogi okokból is támadta az első fokú ítéletet. A tényállás felderítetlensége, az alperes per- és jogképességének hiánya miatt kérte a járásbíróság ítéletének a hatályon kívül helyezését. Becsatolta a vállalat alapításáról szóló társasági szerződés, valamint a megyei bíróság mint cégbíróság végzésének másolatát. Bejelentette, hogy közte és a vállalat alapító tagjai között 1973 márciusában létrejött megállapodás értelmében mint a vállalat kényszerfelszámolója jogosult a korábbi, jogképességgel nem rendelkező vállalat ügyeinek a továbbvitelére. Álláspontja az volt, hogy mivel a megyei bíróság 1973. február 12-én a vállalatot ex nunc hatállyal a cégjegyzékbe bevezette, a pernek a most már jogi személyiséggel rendelkező vállalat kfa. lehet az alperese. A másodfokú bíróság az eljárást folytatva az első fokú ítéletet helyben hagyta. Érdemi döntését azzal indokolta, hogy az alperes utólagos cégbejegyzése az ex nunc hatály kimondása nélkül történt s ebből, valamint abból, hogy a kényszerfelszámoló kijelölése is megtörtént, következik, hogy a cégbejegyzésnek csakis ex tunc hatálya lehet. A fellebbezésnek az ítélet érdemét támadó részét pedig a „járásbíróság helyesen kifejtett indokai alapján" nem tartotta helytállónak. A mindkét bíróság ítélete ellen előterjesztett törvényességi óvás alapos. Az alperes vállalatot egy ÁFÉSZ-nek és több mezőgazdasági termelőszövetkezetnek 1970. november 20-án kötött társasági szerződésével — a gazdasági társulásokról szóló 1970. évi 19. sz. tvr. alapján — hozták létre. A tvr. 10. §-a szerint a közös vállalat létrejöttéhez a vállalati nyilvántartásba és cégjegyzékbe való bejegyzés is szükséges. A 3. § (2) bekezdése értelmében, ha a gazdasági társulás létrejöttéhez a jogszabálynál fogva a vállalati nyilvántartásba és a cégjegyzékbe való bejegyzés is szükséges, a társulás a cégjegyzékbe való bejegyzéssel keletkezik. <A Pp. 48. §-a szerint a perben fél az lehet (perbeli jogképesség), akit a polgári jog szabályai szerint jogok illethetnek meg és kötelezettségek terhelhetnek. Az említett rendelkezésekből következik, hogy a cégjegyzékbe való be675