Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)
Pp. 51. §-ának b) és c) pontja szerinti pertársaság csak akkor állhat fenn, ha valamennyi fél szocialista szervezet (Pp. 396. §). Nincs akadálya azonban annak, hogy a Pp. XXV. fejezetében szabályozott perben nem szocialista szervezet vagy állampolgár beavatkozóként részt vehessen, és szocialista szervezet a nem szocialista szervezeteknek és állampolgároknak a Pp. általános szabályai alá tartozó pereiben beavatkozhassék. b) A kifejtetteket a perek egyesítésére vonatkozó szabályok alkalmazásánál is [Pp. 149. § (2) bek., 382. § (2) bek., 374. §] figyelembe kell venni. Ennek megfelelően szocialista szervezetek egymás közötti pere — a Pp. 51. §-ának a) pontja alá eső (egységes) pertársaság esetét kivéve — más fél (nem szocialista szervezet, állampolgár) perével nem egyesíthető. c) Ha szocialista szervezetek és más fél (nem szocialista szervezet, állampolgár) között a Pp. 51. §-ának a) pontjában meghatározott egységes pertársaság áll fenn, az eljárásra nem a Pp. XXV. fejezetét, hanem az általános szabályokat kell alkalmazni. Minthogy ugyanis a peres felek között nem szocialista szervezet is szerepel, a különös eljárási szabályok alkalmazásának a Pp. 365. §-a (1) bekezdésében meghatározott alanyi feltétele hiányzik. Ilyen pertársaság esetében tehát ugyanúgy kell eljárni, mintha a per szocialista szervezet és nem szocialista szervezet között folynék. (PKT—GKT 3/1974. sz., BH 1974/6. sz.) 873. Megbízottként eljáró beruházási vállalat akár saját nevében, akár perviteli meghatalmazottként érvényesítheti az általa — a megbízási szerződés teljesítése érdekében — kötött tervszerződés megszegéséből eredő igényeket [Ptk. 474. §, Pp. 3. § (l)bek., 67. § (1) bek.]. (Legf. Bír. Gf. IV. 30 323/1974. sz., BH 1975/1. sz. 40. — L. 716. sorszám alatt.) 874. Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a cégjegyzékbe történő utólagos beje jegyzéssel sem válhat visszamenőleges hatállyal gazdasági per alanyává [Pp. 48. §, 64. § (2) bek., Vht. 211/B. § (1) bek., 211/C. § (1) bek.,. 211/E. § (3) bek., 1970. évi 19. sz. tvr. 3. § (2) bek., 4. és 10. §, 14/1971. (III. 27.) PM sz. r. 16. § (5) bek., 17. §]. A felek megbízási szerződést kötöttek, amelyben az alperes a felperes tulajdonában álló hőszigetelő anyag értékesítésére és beépítésére vállalt kötelezettséget azzal, hogy a felperessel utólag fog elszámolni. A felperes 280 000 Ft és ennek 1971. június 1-től járó 15%-os kamata erejéig fizetési meghagyás kibocsátását kérte azzal, hogy az alperesnek felróható okból a tőle értékesítésre átvett 175 m3 hőszigetelő anyag tönkrement, a vételárat azonban felszólítás ellenére nem fizette meg. A járásbíróság az alperes ellen a fizetési meghagyást kibocsátotta. Az alperes ellentmondása folytán indult perben a nevezett tagadta, hogy a kárt ő okozta, ihletve hogy az ő magatartása és a kár között okozati összefüggés van. A járásbíróság az alperest 280 000 Ft és ennek 1971. június 1. napjától járó 15%-os kamata megfizetésére kötelezte lényegében azzal az indokolással, hogy az alperes a megbízási szerződésből eredő kötelezettségei elmulasztása folytán tönkrement anyag vételárát köteles megfizetni. Az ítélet ellen az alperes felszámoló bizottsága fellebbezett. Az ítélet 674