Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

68. Színlelt szállítási szerződés alapján „átadott" termék vételára a szállítónak nem jár, hanem a szerződés semmissége folytán az eredeti állapot helyreállításának van helye [10/1966. (II. 14.) Korm. sz. r. 2. § (2) bek., 6. §, 37/1967. (X. 12.) Korm. sz. r. 5. §, Ptk. 209. § (2) bek.]. (heg]. Bír. Gf. II. 32 918/1974. sz., BH 1975/10. sz. 477. — L. 326. sorszám alatt.) 69. Mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagoknak és nyugdíjasoknak a munkaerő foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések kijátszásával színlelt vállalkozási szerződés alapján iparvállalatok részére munkavégzés céljából való átadása mindkét fél szempontjából gazdasági bírság alapjául szolgáló magatartás [20/1973. (VIII. 25.) MT sz. r. 2. §, 5/1969. (VIII. 23.) MüM— MÉM sz. r. 2. § (1) bek., 3. §, 4. § (2) bek., Ptk. 226. § (1) bek., 44/1967. (XI. 5.) Korm. sz. r. 7. §]. (Legf. Bír. I. G. 30 181/1974. sz., BH 1975/2. sz. 88. — L. 864. sorszám alatt.) 70. Az elállás a szerződés megtámadásaként értelmezhető, ha a közlésből kitűnik, hogy a megrendelő a szerződés megkötésekor lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt [Ptk. 210. § (1) és (3) bek., 235. § (1) bek., 236. §(l)és (2) bek., 237. § (1) bek., 365. § (1) bek., 382. §, Pp. 3. §(l)bek.[. A felperes előadása szerint 1971. szeptember 10-én megállapodott az alperessel, hogy az alperesnél megszűnő motorgyújtógyártás anyagait, félkész termékeit és célgépeit megvásárolja. Az alperes az említett termékeket folyamatosan átadta és a felperes az ellenértéket megfizette. A felperes utóbb megállapította, hogy az alperes által átadott bakelitfejek a gyártásnál nem használhatók fel. A felperes a minőségi vizsgálat eredményéről a szemlére meghívott alperest a helyszínen tájékoztatta. A felperes keresetet indított az iránt, hogy az alperes 8239 db transzformátor bakelitfejet vegyen vissza és 88 961 Ft ellenértéket, valamint ennek évi 15% kamatát fizesse meg. Az alperes a kereset elutasítását kérte és azzal védekezett, hogy a bakelitfejeket a megállapodáskor érvényben levő műszaki feltételek szerint adta át, a technológiát rendelkezésre bocsátotta, és ennek alapján a felperes meggyőződhetett arról, hogy a termékeket fel tudja-e használni saját céljaira vagy sem. A felperes kereseti követelése egyébként is elévült, mert nem rejtett hibáról van szó. Az alperes előadta továbbá, hogy a gyújtótekercseket a korábban hatályban volt műszaki feltételek alapján gyártotta, ezek előírásai azonban az időközben kiadott és 1971. október 1. napjával hatályba lépett szabványtól eltérnek. A műszaki feltételek alapján gyártott gyújtótekercseknél a műszaki követelmények alacsonyabbak és ezekhez a korábban általa gyártott bakelitfejek alkalmasak voltak. Az új szabvány szerint gyártott gyújtótekercshez azonban ezek a bakelitfejek már nem alkalmazhatók. A felperes előadta, hogy az alperes nem figyelmeztette őt az új szabvány előírásaira, illetőleg arra, hogy a megvett termék néhány nap múlva már nem használható fel. Az első fokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a felperes által megvásárolt bakelitfejnél rejtett hiba nem áll fenn, a felperes az új szabvány ismeretében vette át a gyártáshoz ezt a terméket és így tudnia kellett, hogy a bakelitfejek a gyártás során nem használhatók fel. A felperes szavatossági igényét a jogvesztő határidő lejárta után érvényesítette. 51