Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

összegszerűen is megjelölték. Ez az érték a szóban levő ingatlan értékéhez képest tényleg alacsonynak látszik. Minthogy azonban az említett jogszabály az ingyenes átadást is lehetővé teszi, az a körülmény, hogy két állami szervezet jogszabályban megengedett módon — az illetékes szervek hozzájárulásával — a kezelői jog ellenérték nélküli vagy igen csekély ellenérték fejében történő átadásában állapodik meg, nem vezethet annak a megállapítására, hogy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között feltűnő aránytalanság van. Ilyen körülmények között nem vehető figyelembe az ajándékozás szándékának hiánya sem, amely körülményt az első fokú bíróság az ítéletének indokolásában megállapított. Az állam tulajdonában levő ingatlant kezelő állami szervezetet — az R és a Vhr. említett rendelkezései folytán — nem kell ajándékozási szándéknak vezetnie ahhoz, hogy az állami tulajdonban volt és maradt ingatlan kezelését ellenérték nélkül egy másik állami szervezetnek átengedje. A fentiek alapján tehát meg kellett állapítani, hogy a felperesnek a Ptk. 201. §-ának (2) bekezdésére alapított, a szerződést megtámadó keresete alaptalan, és ezért téves az első fokú bíróság közbenső ítélete, amellyel a kereset jogalapját és az aránytalanság kiküszöbölése címén az alperes kártalanítási kötelezettségét állapította meg. A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletet megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. (Legf. Bír. Gf. III. 32 117/1973. sz., BH 1974/7. sz. 310.) 43. Az a körülmény, hogy az ellenérték kiszámításához szükséges egyes adatokat a megrendelő tévesen közöl, nem ad jogalapot arra, hogy a vállalkozó irreális ellenértéket követeljen [44/1967. (XI. 5.) Korm. sz. r. 17. §, 44/1967. (ÁT 1968.1.) ÉVM—ÁH sz. ut. 3., 6. sz. melléklet*]. (KGD — 1 — 74 571/1971. sz., BH 1973/4. sz. 180. — L. 504. sorszám alatt.) 44. Versenytárgyaláson tett árajánlat alapján létrejött szállítási szerződés jogszerűen nem támadható meg, illetve módosítása nem követelhető azért, mert a szolgáltatás tárgyának árát az ajánlattevő előnytelenül kalkulálta [10/1966. (II. 14.) Korm. sz. r. 24. §, Ptk. 201. § (2) bek., 210. § (1) bek., 241.%]. (Legf. Bír. Gf. I. 31 570/1974. sz., BH 1975/8. sz. 380. — L. 380. sorszám alatt.) 45. A szerződésnek a szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnően nagy értékkülönbsége címén való megtámadása nem függ a vevő gazdasági megfontolásaitól, sem attól, hogy a szerződés megkötése során kellő gondosságot tanúsított-e [Ptk. 201. § (2) bek., 237. § (1) bek.]. A felperes 1974. augusztus 28-án adásvételi szerződéssel 1 db Hewlett Packard 45 típusú számológépet vásárolt töltőakkuval és tokkal együtt 55 000 forintért az alperestől. A felperes az 1974. október 5-én indított keresetében ezt a szerződést a Ptk. 201. §-a alapján feltűnő aránytalanság címén megtámadta, és az alperest 23 000 Ft visszafizetésére kérte kötelezni. A keresetét arra alapozta, hogy az alperestől vásárolt géppel azonos típusú számológépet szerzett be * Hasonlóan rendelkezik a jelenleg hatályos 17/1975. (XII. 29.) ÉVM—ÁH sz. r. 4. és 5. sz. melléklete. 45