Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

megváltoztatta, és kötelezte az alperest, hogy a nevét toldással vagy más olyan változtatással használja, amely az összetévesztést elkerülhetővé teszi. Kötelezte az alperest arra is, hogy a névváltozással kapcsolatos eljárást harminc napon belül tegye folyamatba. A megyei bíróság ítélete indokolásának lényege az, hogy a ,,MODELL" név általános jelentésű, de a felek elnevezésében mutatkozó eltérések (Nőiszabó Szövetkezet — Szabóipari Szövetkezet, valamint a telephelyek különbözősége) kizárják az összetéveszthetőséget. Bár a hasonlóság fennforog, ezért az 1923. évi V. törvény 8. §-ának analóg alkalmazásával az alperest arra kötelezte, hogy a nevét megkülönböztető toldással módosítsa. A felperesnek más volt ugyan a kereseti kérelme, ebben azonban — mint többen a kevesebb — a toldás alkalmazásának kimondása benne van. A Legfelsőbb Bíróság elnöke a megyei bíróság ítélete ellen törvényességi óvást emelt. Az óvás szerint az ítélet törvénysértő, mert a bíróság a kereseti kérelmen túlterjeszkedett és az anyagi jog szabályait is helytelenül alkalmazta. A vitás ügy eldöntésére a Ptk. 45. §-ának (3) bekezdése, 82. §-ának (1) bekezdése, 85. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjai, továbbá az 1971. évi III. törvény és a 30/1971. (X. 2.) Korm. sz. rendelet 2. §-a az irányadók. Az óvás alapos. A felperes kereseti kérelme a Ptk. 85. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjaihoz igazodott, bár az eltiltást pénzbírság terhe alatt kérte, amire a törvény nem ad módot. A fellebbezési bíróság a kereseti kérelemtől eltérően, azon túlterjeszkedve döntött, nem döntött a felperesi kereseti követelések elutasítása tekintetében, hanem olyat foglalt az ítélet rendelkezésébe, amit a felperes nem kért. A fellebbezési bíróság arra hivatkozott ugyan, hogy a többen a kevesebb is benne van, ez az indokolás azonban a Pp. 2. §-ának (1) bekezdésében, illetve 215. §-ában foglaltak alapján nem helytálló; a bíróság ítélete túlterjedt a kereseti kérelmen és ezzel törvényt sértett. Ettől eltekintve a másodfokú bíróság ítéletének megalapozására említett 1923. évi V. törvény 8. §-a a konkrét ügyben nem alkalmazható, a szövetkezetek nevének megállapítása tekintetében más jogszabályok [a Ptk. 45. §-ának (3) bekezdése, az 1971. évi III. törvény 14. §-a (1) bekezdésének a) pontja és a 30/1971. (X. 2.) Korm. sz. r. 2. §-a] rendelkeznek. Az alperes szövetkezet belső döntési jogkörébe tartozik az, hogy amennyiben jogosulatlan nevet használ és ettől eltiltják, milyen új nevet fog felvenni és szabályszerű módon bejegyeztetni. Az említett anyagi és eljárási jogszabálysértések miatt a Pp. 274. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül kellett helyezni. Minthogy a döntéshez szükséges tények az iratok alapján megállapíthatók voltak, a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján határozatot hozott. Az első fokú bíróság határozata ellen benyújtott fellebbezést és a megyei főügyészség részéről előterjesztett fellebbezési óvást alaptalannak találva, a járásbíróság határozatát a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helyben hagyta. (G. törv. IV. 31 293/1973. sz., BH 1974/4. sz. 168.) 17. A bank ellenőrzési jogköre nemcsak vállalkozási, hanem egyéb (megbízás stb.) szerződésekre is kiterjed. Az újításra és a „célszerűbb műszaki megoldás"-ra vonatkozó javaslat elhatárolása [38/1967. (X. 12.) Korm. 21