Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)
A kifejtetteknek megfelelően az első fokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján meg kellett változtatni és a felperes keresetét el kellett utasítani. (Legf. Bír. Gf. I. 32 258/1973. sz., BH 1974/8. sz. 346.] 301. Technológiai szerelés esetében a vállalkozót a tételes elszámolás alá nem eső tartalékkeret csak a hasznot is magában foglaló szerelési díj után illeti meg [63 030/1968. (ÁT 8.) KGM—ÁH sz. ut. 11. §]. A felperes szerződéstervezetet küldött az alperesnek egyedi nagyberuházáshoz szükséges import tápszivattyúk és hajtómotorok szerelésére. Az alperes a szerződéstervezetet véleményeltéréssel írta alá. A felek között abban a kérdésben maradt fenn vita, hogy az egyébként kölcsönösen megállapított és e részben nem vitás szerelési díjon felül az alperes — mint azt a véleményeltérésében igényelte — jogosult-e az importból beszerzendő szivattyúk és elektromotorok anyagköltsége után a 69 125/1969. (ÁT 41.) KGM—ÁH sz. utasítás alapján 2% hasznot, valamint a haszonnal növelt anyagköltség után 5% tartalékkeretet felszámítani. A felek ugyanis a szerelésre átalányáras szerződést kívántak kötni. Az első fokú bíróság árhatósági szakvélemények beszerzése és a felek, valamint az Állami Fejlesztési Bank meghallgatása után ítéletet hozott. A szerződést a vitás kérdés tekintetében akként hozta létre, hogy az alperes a megrendelő által díjmentesen rendelkezésre bocsátott berendezések és anyagok után 2% hasznot nem számíthat fel. Az alperes viszont tartalékkeret címén a haszonnal növelt költségvetési alapösszeg után 5%-ot számíthat fel. Átalányáras szerződés esetében az 5% tartalékkeret igazolás nélkül megilleti az alperest. Ebben az esetben a többletmunkák kimutatása és a felperes részére történő igazolása nem szükséges. A felperes fellebbezésében az ítélet akként való megváltoztatását kérte, hogy az 5% tartalékkeretet az alperes a költségvetési alapösszegnek a felperes által szolgáltatott berendezések értékével csökkentett maradványa után jogosult előirányozni. A fellebbezés szerint az import berendezések előrelátható bekerülési összege 51,4 millió forint, tehát a döntés következtében az alperes költségvetésében meghatározott és a felperes által elfogadott 2 249 025 Ft szerelési díjat meghaladóan az alperes 2 570 000 Ft árbevételhez jutna, amely mögött nincs vállalkozói teljesítmény. — A fellebbezés alapos. A Legfelsőbb Bíróság újabb árhatósági vélemények alapján megállapította, hogy a 68 030/1968. (ÁT 8.) KGM—ÁH sz. utasítás 11. §-a szerint a tartalékkeret az előre nem látott többletmunkák fedezetére szolgál. Amenynyiben a megrendelő az ipari berendezéseket számlázás nélkül, díjtalanul, szerelés végett a kivitelező rendelkezésére bocsátja, ezek után nem illeti meg a tartalékkeret a kivitelezőt. Ezeknek a berendezéseknek az értéke nem szerepel a kivitelezési szerződésben. Ilyen körülmények között, ha mégis a berendezésekkel kapcsolatos gyártási többletmunkák jelentkeznének, ez esetben ezeknék a költségeit a megrendelő köteles viselni. A véleményeltérésben közölt és a felperes által elfogadott költségvetés csak szerelési díjat tartalmaz, anyagköltséget nem. Átalányáras megállapodás esetén az 5% tartalékkeretet — amellyel a vállalkozó nem köteles tételesen elszámolni — a haszonnal növelt költségvetési alapösszeg után lehet előirányozni [68 030/1968. (ÁT 8.) KGM—ÁH sz. utasítás 11. §]. Ez az értelmezés is az előbbi következtetésre vezet. A felperes fellebbezése szin176