Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

déskötés időpontjában fog megállapodni. Tervező Iroda tudomásul veszi, hogy a költségvetésbe e címen előirányzatot ne tegyen". Az alperes a pótlékkulcsra vonatkozólag „számítási anyag"-ot készített, amely a 14,7%-os bérhányadhoz képest 10% bérpótlék kifizetését, a társgenerálvállalkozó és a termelőüezm miatti költségek címén a generál termelési érték 1%-ára becsülhető többletköltséget és ugyanennek 0,6%-át kitevő anyagkáló-többletet tüntetett fel, összesen 1 058 358 Ft összegben. Ez a várható költségvetési alapösszegnek mint vetítési alapnak 5,039%-át tette ki. Az organizációs jegyzőkönyv nem elégíti ki az idézett jogszabálynak azt a rendelkezését, hogy a munkavégzést befolyásoló körülmények rögzítésének olyannak kell lennie, hogy abból következtetni lehessen a többletköltségek mértékére, valamint az elhárítási lehetőségekre (vagyis, hogy gazdaságosabb a pótlékban való megállapodás, mintsem az akadályok természetben való kiküszöbölése). A fellebbezési döntőbizottság álláspontja szerint az organizációs jegyzőkönyvben az adatrögzítésnek olyan részletességűnek kell lennie, hogy a különleges körülményeknek ne csak valóságos fennforgását bizonyítsa, hanem az adatokból meg lehessen állapítani az akadályoztatás mértékét is. Nem mellőzhető ebből a szempontból a kivitelezési organizációs helyszínrajz vizsgálata s annak megállapítása, hogy a tervszerű anyagellátás és munkavégzés a munkaterület mely részén, milyen akadályokba ütközik, s ezek az egyes költségtényezőkben milyen arányú növekedést okozhatnak. A fuvarozási költségek szempontjából azt is ki kell mutatni, hogy a szállítási útvonalak olyan mértékben megnövekedtek-e, hogy a fuvarköltségre a költségvetési egységár nem nyújt fedezetet, illetve hogy merül-e fel olyan gépkocsi-állásidő (hol és milyen okból), amely miatt a fuvarozó vállalat szerződés (tarifa) szerint veszteglési pótdíjat számíthat fel. Több fővállalkozó egyidejű együttdolgozása esetében elengedhetetlen a vonalas ütemtervek összehasonlítása, az egyidejű munkák volumenének meghatározása és az ebből származó munkaintenzitás-csökkenés mértékének megállapítása. Üzemelés közben történő kivitelezés esetében is szükséges az így végzett munka értékének meghatározása, s a többletköltség (bérköltségtöbblet) arányának rögzítése. A normán felüli anyagveszteséget okozó különleges munkafeltételek leírása sem mellőzhető. Mivel ezeket a körülményeket a jegyzőkönyv nem tartalmazta, ugyanilyen részletességgel utólag kellett volna azt az alperesnek igazolnia, illetőleg a szakértőnek vizsgálnia. A szakértő véleménye e tétellel kapcsolatban mindössze a következőket tartalmazza: „A számítást a helyszín és az organizációs tervek, valamint a vonatkozó egyéb szerződési feltételek figyelembevételével felülvizsgáltuk. Megállapítottuk azt, hogy a számításba vett akadályozó tényezők fennálltak. A kivitelezést főleg három tényező akadályozta: 1. a termelőüzem; 2. a nagyon szűk terület; 3. a társgenerálok munkája. Mindezt fokozottan — és negatív tendenciával — juttatta érvényre az a körülmény, miszerint az egész kivitelezést nagyon rövid időre vállalta és teljesítette az alperes. Mindezeken túl is felléphetett még akadályozó körülmény, amelyet a kimunkálás nem sorol fel, de költségként jelentkezhettek. Éppen ezért a számítást elfogadjuk, azt arányaiban nem tartjuk túlzottnak, sem részleteiben, sem egészében". A szakértőnek ez az előadása, különös tekintettel a felperes meg nem cá273